Egy Bács-Kiskun vármegyei lakos különös, ismeretlen rovart észlelt a kertjében. Annyira meglepődött a jövevény láttán, hogy fényképes bejelentést tett a Nébih-nél. A hivatal szakemberei a fotók alapján egy Ázsiából származó, inváziós kártevő, a pöttyös lámpahordó-kabóca kései nimfájára gyanakodtak. A gyanút a laboratóriumi vizsgálatok gyorsan igazolták, így a hatóság azonnal megkezdte a szükséges karanténintézkedések végrehajtását.
Európában nálunk találták meg először
Sürgősen kellett lépni, hiszen az Európai Unió területén hazánkban azonosították először ezt a rendkívül gyorsan terjedő rovart. Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) adatai és a tengerentúli tapasztalatok alapján a kártevő polifág, vagyis egy csöppet sem válogatós: több mint száz növényfajon képes táplálkozni.
Folyamatos szívogatásával a kabóca látványosan legyengíti a növényeket, a szúrási sebeken keresztül pedig más kártevők és veszélyes kórokozók is megtámadják a kultúrát. Ez a kettős hatás komoly kockázatot jelent a hazai szőlő- és gyümölcsültetvényekre. A tengerentúli példák ijesztőek: Észak-Amerikában helyenként a szőlőtermés 90 százaléka elpusztult a rovar közvetlen és közvetett kártétele miatt. Hasonlóan súlyos gazdasági károkat okozhat a gyümölcsösökben, valamint az erdészeti és díszfákban is. A szőlő mellett a kabóca egyik legfontosabb tápnövénye az Európa-szerte és hazánkban is elterjedt, inváziós mirigyes bálványfa.
Fotó: Wikipédia
Járműveken potyázva hódítja meg a kontinenst
A rovar elszaporodását segíti, hogy a nőstények egyáltalán nem válogatnak a bölcsőhelyek között. Tojáscsomóikat nemcsak a növényekre, hanem bármilyen sima, akár élettelen felületre, például kerítésoszlopokra vagy pótkocsikra is lerakják. Így a kártevő kamionokon, szállítókonténereken, sőt vasúti kocsikon potyázva is képes gyorsan, hatalmas távolságokat megtenni. A szakértők szerint emiatt a repülőterek, konténerkikötők és vasútállomások környezetében a legnagyobb egy esetleges kabóca-invázió esélye.
Fotó: Nébih
Mivel a fajt az Európai Unióban nálunk fedezték fel először, a továbbterjedés megakadályozása az egész európai térség számára sorsdöntő. A hatóság éppen ezért kiemelten számít a lakosság éberségére és a korai bejelentésekre.
A kabóca fiatal nimfái a jellegzetes fekete-fehér, később vörös-fekete-fehér mintázatukról ismerhetők fel. A kifejlett imágók elülső szárnyai szürkék, fekete foltokkal tarkítva, a hátsó szárnyaik viszont feltűnő piros színezetet viselnek.
A lehető legrosszabbkor jött a csapás
Az újabb növényegészségügyi kihívás a lehető legrosszabb pillanatban érte a hazai borászatokat. Az ágazat szereplői még a kabóca veszélyes rokonával, a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő amerikai szőlőkabócával, valamint a globálisan zuhanó borkereslettel sem tudtak megbirkózni.
Fotó: Nébih
A lapunk által megkeresett, Szekszárd közeli családi szőlőbirtok növényvédős résztulajdonosa nem is leplezte aggodalmát. Mint elmondta, jelenleg sem a pöttyös lámpahordó-kabóca, sem az amerikai szőlőkabóca ellen nincs 100 százalékosan biztos védekezési technológia. (Bár a hatóság az új kártevő ellen októbertől februárig szükséghelyzeti engedéllyel már jóváhagyta négy speciális növényvédő szer használatát.)
„Kipucolja a szektort”
„Már nem látok semmilyen kiutat, nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Az idén a tavalyi termésnek is csak a fele termett meg, ráadásul az árak is a mélyben vannak, de az átvevők még ezt sem akarják kifizetni” – osztotta meg keserű tapasztalatait a gazda, aki már a növényvédelemben sem hisz.
Úgy véli, hogy az aranyszínű sárgaság és a pöttyös lámpahordó-kabóca együttesen teljesen „kipucolja majd a szektort”, és a leépülési folyamatot már nem lehet megállítani. „Nem kell a piacnak ennyi szőlő és ennyi bor, ez a hajó már elment” – festette le a termelők kilátásait a borász. A szakember a jövő évet vízválasztónak tartja a hazai gazdaságok számára, hiszen az idei pusztító aszály után a legtöbb helyen egyszerűen nem maradt tartalék a további munkák finanszírozására, „mert nincs mit eladni”.
