A tárgyalások középpontjában egy mintegy tízmilliárd eurós költségvetési kiigazítás állt, amelyet kiadáscsökkentésekkel és adóreformokkal valósítanának meg. A koalíciós pártok azonban nem tudtak megegyezni arról, hogy a szükséges megtakarítások mekkora részét fedezzék megszorításokból, illetve adóemelésekből. A miniszterelnök pártja, a flamand nacionalista N-VA és a liberális MR elsősorban a kiadások visszafogását támogatja, míg a szocialista és centrista koalíciós partnerek nagyobb szerepet szánnának a vagyonadóztatásnak.
Belgium államháztartása egyébként is jelentős nyomás alatt áll. Az ország költségvetési hiánya meghaladja a GDP 5 százalékát, az államadósság pedig a gazdasági teljesítmény 110 százaléka fölé emelkedett. A romló költségvetési kilátások miatt az állampapírok hozamai is növekedtek, ami tovább drágítja az állam finanszírozását. De Wever korábban arra figyelmeztetett, hogy az adósságszolgálati terhek emelkedése hosszabb távon fenntarthatatlan helyzethez vezethet.
A miniszterelnök lemondásának benyújtása ugyanakkor nem jelenti automatikusan a kormány távozását. Fülöp király dönthet annak elfogadásáról, de további egyeztetésekre is ösztönözheti a koalíciós pártokat. Amennyiben nem sikerül rendezni a politikai válságot, új kormányalakítási tárgyalások vagy akár előrehozott választások is következhetnek.
(MTI)
