Megjelent a Globsec pozsonyi székhelyű, független nemzetközi biztonságpolitikai és külpolitikai kutatóintézet legújabb, 2026-os tanulmánya, amelyhez összesen 14 országban végeztek közvélemény-kutatásokat, köztük például Magyarországon és a Visegrádi Négyek más országaiban, többek közt honvédelmi témákban is.
Úgy, hogy a világban egymást érik a háborúk és a különböző geopolitikai konfliktusok, egyre többekben felmerül a kérdés, hogy hajlandóak lennének-e harcolni akkor, ha hazájukat is támadás érné. A Globsec ezt is vizsgálta, és az eredmények szerint a fokozódó biztonsági fenyegetésekkel párhuzamosan jelentős hajlandóság mutatkozik arra is, hogy a lakosság személyesen hozzájáruljon országa védelméhez és ellenállóképességének erősítéséhez. Szlovákia és Németország kivételével valamennyi vizsgált országban a válaszadók többsége kész lenne harcolni a hazájáért egy esetleges katonai támadás esetén, Magyarországon 61 százalék ragadna fegyvert, míg Lengyelországban a lakosság közel háromnegyede, 71 százalék járulna hozzá az ország védelméhez.
De mi a helyzet a sorkatonasággal?
A Krím 2014-es orosz annektálása óta több ország is visszavezette a kötelező vagy önkéntes sorkatonai szolgálatot, például Litvánia 2015-ben, Svédország 2017-ben, Lettország pedig 2023-ban döntött erről, míg Horvátországban 2026-ban indult újra a rendszer.
Érdekesség, hogy míg a Globsec eredményei szerint tehát a magyarok többsége hajlandó lenne harcolni, a sorkatonaság hazai támogatottsága a vizsgált országok körében a legalacsonyabb maradt. Ez a hét ábrája:
Mint ismert, Magyarországon 2004 novemberében szűnt meg a békeidőben kötelező sorkatonai szolgálat, azóta a Magyar Honvédség önkéntes, hivatásos és szerződéses katonákra, valamint önkéntes tartalékosokra épül. A kötelező szolgálat visszavezetése azóta nem merült fel érdemben, az Orbán-kormány idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 végén arról beszélt, hogy bár szeretnék a katonaságot vonzóbb életpályává tenni, a sorkatonaság visszavezetése nincs terítéken. A Magyar-kormány szintén kifejezetten ellenzi a sorkötelezettséget, Magyar Péter februári évértékelőjében arról beszélt, hogy akár a tilalmát is rögzítenék az Alaptörvényben

