Néhány nappal azután, hogy februárban Portugáliát elárasztotta a Leo trópusi viharral érkezett özönvíz, Dél-Spanyolországban, Andalúziában is ezreket kellett kitelepíteni a hatalmas árvizeket okozó Leonardo vihar miatt.
A februári ítéletidő teljesen felborította az EU sárgarépapiacát, mert a spanyolországi, portugáliai kiesés miatti hiányt a holland termelők sem tudták pótolni.
Annyira megnőtt a holland sárgarépa iránti kereslet, hogy az egyik helyi nagybani piacon (Middenmeer, C/D-kategóriás áru esetében) kilónként átszámítva 47-59 forintról 55-70 forintra ugrott a termelői ára – számolt be a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A biokategóriás, csomagolt sárgarépa ára pedig valósággal kilőtt: a korábbi 164-195-ről a 215-246 forintos ársávba szökött fel a terméktanács elemzése szerint.
A hazai termelők – két nehéz év után – érthetően nagy várakozással figyelik tehát a piaci fejleményeket, de egyelőre hiába.
Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint az I. osztályú belföldi sárgarépa csomójának leggyakoribb bruttó termelői ára az egy évvel ezelőttinél ötven forinttal alacsonyabb: alig 250 forint volt 2026. 7. hetében a Budapesti Nagybani Piacon.
Fotó: DepositPhotos.com
„A nyugat-európai viharok miatt drasztikusan nem változott sem a sárgarépa, sem a vöröshagyma, vagy más gyökérzöldségek ára” – erősítette meg lapunknak Varga István, a FruitVeB alelnöke. A holland, spanyol árrobbanás dacára Közép-Európában csak finoman emelkednek az árak a szakember szerint. A készlethiányok miatt a termelői, kereskedelmi árakban legfeljebb öt százalék az elmozdulás. Utóbbinál inkább a megnövekedett csomagolói, szállítási költségek fedezését szolgálja az emelés.
Arra sem számít az alelnök, hogy egyhamar visszatérjenek a két évvel ezelőtti „jó termelői árak”, hacsak újabb szélsőség nem történik az időjárásban. Tartós áremelkedés azonban ez esetben sem várható a fogyasztás uniós visszaesése miatt. Az európai lakosság negyede ugyanis eleve rezsi-, lakhatási, megtakarítási problémákkal küzd, amit az üzemanyag- és energiaár-robbanást okozó újabb háborúk is súlyosbítanak.
„Mindez károsan hat a fogyasztásra, hiszen az ember elsősorban a hasán spórol. Amíg a gazdasági helyzet nem normalizálódik, addig kevés az esély, hogy a zöldségárak rendeződjenek” – előlegezi meg Varga István.
Pedig a hazai zöldségtermesztést is egyre nehezebb helyzetbe hozza a klímaváltozás, főleg az évente visszatérő aszály. Ennek következtében más zöldségkultúrák, például az itthon szintén meghatározó csemegekukorica termesztése is egyre inkább északra, Szlovákiába, Lengyelországba tevődik át.
„Ha az el Nino, el Ninja hatására – ne adj' isten – az idén is szárazabb lesz az időjárás, akkor azokban az európai térségekben, ahol nincs, vagy még nem kellően fejlett az öntözés, lehet piaci következménye a klímaváltozásnak, így szükségszerű lesz a változtatás” – mondja a szakember.
Itthon azonban, ahol döntően intenzíven, öntözve termesztik a sárgarépát, nem számít a termőterület csökkenésére, annál is inkább, mert az elmúlt években komoly technológiai fejlesztéseket hajtottak végre a termelők. A teljes termésbiztonságot jelentő, de nagyon költséges (fóliás, illetve üvegházas) hajtatásos termesztés azonban a gyökérzöldségnél ma még nem gazdaságos. Emiatt tűnt el például az elmúlt négy évben a korai sárgarépa és a korai burgonya a piacról. A fogyasztás visszaesése miatt ugyanis a betárolt drágább primőr készleteket a vásárlók többsége már nem keresi.
A Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelő rendszerében március második hetében az Aldi akciójában volt a legolcsóbb a sárgarépa (kilónként 179 forint), de a versenytársak között jellemzően 240-300 forintért kínálták.
