Mivel „teljes egészében lekötésre került, ezért az alábbi három pályázati felhívás esetében támogatások megítélésére már nincs lehetőség!.” Erről a rossz hírről tájékoztatta október 15-i közleményében a Nemzeti Irányító Hatóság az uniós Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretében állattartó telepek, illetve a feldolgozó üzemek, valamint terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek fejlesztéséhez támogatásra pályázott hazai vállalkozásokat.
A hatóság a döntését azzal indokolta, hogy e felhívások iránt „olyan rendkívül jelentős érdeklődés mutatkozott”, hogy a benyújtott támogatási kérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló kereteket. Ezért „forráshiány miatt” el kell utasítani azokat a kérelmeket, amelyeket így már nem tudnak finanszírozni akkor sem, ha a kérelem valamennyi feltételnek megfelel. A hatóság végül azzal vigasztalta a pórul járt jelentkezőket, hogy – a 2028-tól induló új programozási időszakban – az ágazat aktuális kihívásait megcélzó prioritásokhoz illeszkedő felhívásokat kíván összeállítani, amelyekre várja majd a minőségi pályázatokat.
Ez persze nem vigasztalja az elutasított állattartókat, akkor sem, ha a hatalmas érdeklődés láttán az eredetileg százötven milliárd forintos keretet végül több mint 480 milliárdra növelték.
„Engem is elutasítottak” – sérelmezte lapunknak az egyik nagykunsági állattartó, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy szabályos volt az elbírálás. A nyertesek listáján feltűnt neki, hogy a pályázati forrás gigantikus részét, több mint 92 milliárd forintot Magyarországon működő külföldi, egyebek között holland, német, belga, olasz tulajdonú nagy cégek (együttesen 67,5 milliárd forint értékben), illetve már most is versenyképes hazai nagyvállalatok, például a Nagisz-csoport (csaknem 25 milliárd forint), vagy a Bonafarm-csoport (12,8 milliárd forint) kapták. Az egyik holland érdekeltségű vállalatcsoport hét magyarországi cége összesen csaknem 25 milliárd forint támogatást nyert el.
A támogatottak listáján olyan furcsa mikrovállalkozás is található, amelynek mindössze egyetlen alkalmazottja van, tavaly csaknem 320 millió forint árbevételt ért el, mégis több mint kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott állattartótelepi fejlesztésre.
Fotó: DepositPhotos.com
A feltételeket mindenben teljesítő sok magyar tulajdonú kis, közepes méretű agrárcég pályázatát viszont a „forráskimerülésre” hivatkozva elutasították. Így aligha tudnak felzárkózni az uniós riválisokhoz. A szerencsés nyertesekhez képest pedig még nagyobb hátrányba kerültek – sérelmezte az kunsági állattartó.
Nem mellékes, hogy bár az állattartótelep-fejlesztési pályázatokkal kapcsolatos támogató döntések nagy részét még a Fidesz-kormány alatt hozhatták meg, de az új kormány hatósága mégsem vizsgálta azokat felül, hanem ez alapján zárta le végül a pályázatokat.
Már 35 éve tartok állatot, miért én kerültem Magyarországon hátrányba a külföldiekkel szemben? – fájlalja a kunsági gazda. Furcsállja, miért azok az ultramodern telepek tulajdonosai kaptak sokmilliárd forintot azok helyett, akiket helyzetbe kellene hozni. „Hogyan lehet, hogy – a Fidesz-kormány bukása után – nem a fejlesztendő kis-, közepes vállalkozások, hanem ekkora arányban a nagy, illetve a versenyképes külföldi tulajdonú cégek kapták a hatalmas vissza nem térítendő támogatásokat?” – értetlenkedik az elutasított pályázó.
Megkérdeztük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot, hogy a kis-, közepes hazai vállalkozások helyett miért a külföldi tulajdonú, illetve a korszerű nagyvállalatok nyertek ekkora arányban az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton, de kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
