„Volt olyan bála, amihez csak 40 kilométerre tudtunk szénát kaszálni, de ma 15 kilométernyire sikerül újabb 38 szénabálát venni, darabonként tízezer forintért. Amelyikben azonban volt némi lucerna is, azt már tízenötezerért adták, de máshol 25-30 ezer forintért árulják a lurenabálát.”
Pekár István herencsényi gazdálkodó így ecseteli lapunknak, hogy százharminc vizibivalya számára egyre nehezebb beszerezni a takarmányt. Az aszály miatt olyan kevés a széna, hogy napról napra nő az ára.
Ráadásul a hiányból üzletet remélő „közvetítő kereskedők” tovább fokozzák a drágulást. Az eladó készleteket felkutatva darabonként 12-15 ezer forintért vásárolják fel, de legalább húsz-huszonötezerért adják tovább a bálákat. Erre is van vevő, mert a főváros környéki lovardák ilyen áron is megvásárolják, a környékbeli haszonállattartók azonban már nem képesek az extradrága szálastakarmányt kigazdálkodni, inkább szabadulnak az állataiktól. A nógrádi gazdálkodó is kénytelen eladni harminc állatát, így már csak száz marad.
Etetni, itatni sincs mit
Ezért is, mert az aszálytól nemcsak enniük, sokfelé inniuk sincs mit az állatoknak. A herencsényi gazdaság kútjaiból is kifogyott a víz. A gazda így nagy szerencsének tartja, hogy az állatok ellátására egy közeli tűzcsapról is vásárolhat vizet. Így azonban az állatok ivóvízének előteremtése havi plusz 270 ezer forintba kerül a megugrott takarmányköltségek mellett. Utóbbira idén már többmillió forinttal szintén többet költött, de így sincs elég. Augusztus első hetéig alig hétszáz bálát tudott csak betárolni, pedig legalább ezer bálára lenne szükség. Annál is inkább, mert idén az állatai a gazdaság összes legelőjét lelegelik, és át kell állni a széna etetésére, ami máskor csak karácsony után esedékes.
Ráadásul már akkora a takarmányhiány, hogy lopják a bálákat is. „Tőlem még csak egyet vittek el, de a környékbeliektől már nagy számban lopják” – mondja a gazda. Egy-egy körbálát ugyanis még a személyautó utánfutójára is fel tudnak gurítani a tolvajok, de akinek több kell, az rakodógéppel is viszi, miután a hatóságok egyelőre nem képesek kezelni a helyzetet.
Bezár a tejtermelők fele?
Bár minden állattartót érint, egyes termékpályákon katasztrófális következményekkel fenyeget a takarmányhiány.
„Nemcsak egyszerűen nincs elég szálastakarmány, ami van, az is rossz minőségű és drága! Pedig a tejtermelés még a tavalyi, jobb takarmánnyal is veszteséges. A jóval drágább és rosszabb minőségű takarmánnyal még nagyobb lesz a baj: tovább csökken a tejtermelés!”
Lapunk kérdésére erre figyelmeztet Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. kereskedelmi igazgatója. A hőségtől és a rossz takarmánytól így még az állategészségügyi problémák is fokozódnak. Rövidül az állatok hasznos élettartama, ami tovább növeli a már így is extranagy költségeket.
„Ha rövid időn belül nem javul a helyzetük, az Alföld tejtermelő telepeinek fele a következő egy évben befejezheti a működését!” – állítja a MOSZ elnöke. Ha ez idő alatt emelkedne is a tej nyomott átvételi ára, akkor sincs ugyanis elegendő és megfelelő minőségű takarmány a termeléshez.
Kevés a kukorica is
A sárguló kukoricatáblákat látva az abrakfogyasztó sertést és baromfit tartó gazdaságok is bajba kerülhetnek, mert a szokásos kukoricatermésnek talán az egyharmada sem lesz az idei. Sok termelő kényszerből a szemesnek vetett kukoricát, sőt a búzát, az árpát is lesilózta, hogy legyen takarmány a szarvasmarhának.
Az idén a kukorica vetésterülete a korábbi 1,2 millió hektár felére csökkent, de sokfelé – főleg az Alföldön és a Kis-Alföld, Fejér megye egyes részein – augusztusra annyira kisült a növény, hogy nem is lesz érdemes betakarítani.
Jó hír, hogy a kukoricaapály ellenére – a szakember szerint – a sertés- és baromfiállomány ellátása nem kerül veszélybe. A kukorica helyett ugyanis búzát és árpát tesznek majd a takarmányba, amivel még jól is járhatnak az állattartók, mert a takarmánybúza jelenlegi hetvenezer forintos árával olcsóbb, mint a „tengeri”. Igaz, a vágósertés felvásárási ára sem éri el a kilogrammonkénti ötszáz forintot, amivel a hizlatás veszteséges. A sertéshús nyomott EU-s ára pedig lefelé húzza a baromfi árát is.
Jöhet az import
„Országos szinten nincs takarmányhiány az aszály által sújtott időszak alatt sem, ugyanakkor néhány térségben átmenetileg szűkösebb a kínálat, vagy terményhiány is kialakulhat”. Molnár János, az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) agrárgazdaságért felelős államtitkára július második hetében még így értékelte a kilátásokat, de azóta sokat romlott a takarmányhelyzet. Pár nappal később többfelé már olyan nagy lett a hiány, hogy a tárca – amely külön munkacsoportot hozott létre a takarmányhiány kezelésére – az agrárszervezetekkel egyeztetett a sürgős lépésekről.
A szálastakarmány-hozamok sokfelé harmadával-felével kisebbek lettek a sokévi átlagnál. Az ország nagy részében így – a betakarítás dandárjában – annyira szűkösek lettek a készletek, hogy megugrott a széna és a szalma ára. Akkorák a területi különbségek, hogy már a takarmány gyors és hatékony célba juttatása is kulcskérdéssé vált a tárca értékelése szerint.
Fotó: DepositPhotos.com
A kormány arról is döntött, hogy a nehéz helyzetbe került állattartók megsegítésére, még a bérfuvarozóknak is mérsékli a szálastakarmány-szállítás útdíját. „Felmérjük a környező országokban rendelkezésre álló készleteket is, hogy szükség esetén onnan is biztosítható legyen az ellátás” – számolt be az intézkedésekről Facebook-oldalán a tárca. Augusztus közepétől előleget kapnak az agrártámogatásokból az állattartók, akiknek az erőművi célra termelt biomassza-, illetve a takarmányozásra alkalmas ipari melléktermékek felhasználásában is – elsőbbséget kapnak a tervezet szerint.
Ami pedig a bálalopásokat illeti, a tárca az agrárszervezetek javaslatára határozottabban fog fellépni ez ellen és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, az adóügyi visszaélésekkel szemben is.
Több kell!
A fokozódó krízist tapasztalva érthető, ha a hiány kezelésére eddig hozotti kormányzati intézkedésekkel sem elégedett a herencsényi gazda. Ezek szerinte nem sokat segítenek az állattartókon. „Jó, hogy összeírták, hány bálát tudunk behozni Szlovákiából, Romániából, de az segítene igazán, ha a behozatal többletköltségének a felét is kifizetnék. Vagy bálánként a beszerzés tízezer forintot meghaladó költségét. Az is jó lenne, ha az elapadt kutak miatt a vásárolt víz árát is megtéríteni” – sorolja a herencsényi állattartó.
A MOSZ elnöke is további intézkedéseket javasol. Meg kellene vizsgálni például a tej-termékpályán a jövedelem eloszlását, és az agrárpiaci rendtartásban rögzíteni, hogy a termelők is megfelelően részesüljenek belőle. Jelenleg ugyanis ez inkább a feldolgozókhoz és a kereskedelmi cégekhez kerül. A feldolgozóktól is több empátiát vár a beszállító termelőkkel szemben, mert „félő, hogy egy év múlva már nem lesz elég alapanyaguk” – figyelmeztet Koncz Máté.
Napokon belül küldik a támogatási előleget
Az idén már augusztus közepén utalják a gazdálkodóknak a közvetlen agrártámogatások előlegét. Erről számolt be videóüzenetben Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter. A csaknem 106 milliárd forint közvetlen agrártámogatásból, benne a tejágazat termeléshez kötött támogatásából a gazdálkodók csaknem háromnegyede: 2800 fő összesen 14 milliárd forintos előleget kap majd: állatonként akár 88 ezer, hektáronként több mint 36 ezer forintot. Szeptemberben és október első felében is folytatódik majd az előrehozott kifizetés. Október 16.-től pedig a további közvetlen támogatási jogcímekre is utalni fogják kezdődik az előlegeket – jelentette be közleményében a tárca.
