Jellemzően a kistelepüléseknek fog gondot okozni az idei évre jogszerűen eddig beszedett földadó visszatéríttetése, melyet egy kormányrendelet ír elő. Mint arról lapunk beszámolt, a termőföldre kivethető települési adó lehetőségét az Országgyűlés eltörölte, és ezzel egy időben a kormány arról is határozott, hogy az önkormányzatoknak az idei évre beszedett adóelőleget október 1-jéig kell visszafizetniük az adóalanyok részére.
Mint rámutattunk, bár a földadó elleni „casus belli” az volt, hogy a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhely is elkezdte megadóztatni a termőföldeket, a visszafizetési kötelezettség elsősorban azokat a jellemzően pár tucat vagy pár száz lélek által lakott falvakat fogja nehéz helyzetbe hozni, melyek saját bevételeik nagy részét épp a külterületeiken fekvő termőföldek adóztatása révén szerezték eddig. Ezek a kisközségek, mivel megfelelő infrastruktúra híján nincs sem iparuk, sem turizmusuk, sem iparűzési, sem idegenforgalmi adót nem tudnak kivetni.
Lapunk megkeresett számos polgármestert; arra voltunk kíváncsiak, idén mennyi földadó folyt be hozzájuk, amit vissza kell most fizetniük, ez milyen forrásból fog megtörténni, a nem várt teher miatt szükség lesz-e a településnek új költségvetési rendeletet alkotni, illetve tervezik-e, hogy a rendelet visszamenőleges hatálya miatt Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A kérdések azért (is) relevánsak, mert bár a kormánypártok az úgynevezett baloldalt vádolták azzal, hogy földadót vet ki, de lapunk korábban bebizonyította,
legalább tucatnyi olyan település van az országban, melynek kormánypárti vezetője sarcolta meg a gazdákat ezzel a közteherrel.
A legjelentősebb ezek közül az a Hajdúnánás, ahol épp a Nemzeti Agrárkamara alelnöke, a fideszes Szólláth Tibor sújtja polgármesterként földadóval a mezőgazdasági termelőket, sőt a tavalyi év végén ő maga kérte ennek a köztehernek a megduplázását a közgyűléstől, mely kérésnek az önkormányzat fideszes többsége eleget is tett.
Sajnos másfél hete elküldött kérdéseinkre a földadóból 2023-ra 44 milliós éves bevételt remélő Hajdúnánás önkormányzata nem válaszolt, pedig ez az összeg a város úgynevezett közhatalmi bevételeinek, azaz a helyi adóknak, a települési adóknak, az igazgatási díjaknak, a különféle hozzájárulásoknak (ebrendészeti hozzájárulás, talajterhelési hozzájárulás stb.), illetve bírságoknak 4,3 százalékát tette volna ki. Így nem tudjuk, a már beszedett adót miből fizeti vissza a fideszes vezetésű település, a kieső bevételeket pedig milyen adó emelésével vagy költségvetési kiadás lefaragásával pótolná.
Válaszolt viszont a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhely önkormányzata, ahol a földadó 2023-ban 80 millió forint, azaz a közhatalmi bevételeknek csupán 2,7 százaléka lett volna. Mint írják, az idei évben eddig 26 millió forint folyt be a városhoz földadó címén, ebből az összegből pedig az önkormányzat 1 millió forintot olyan alacsony jövedelemmel rendelkező személyek részére fizettek ki segélyként, akiknek a rezsicsökkentés újraszabályozása miatt az átlagfogyasztás feletti rész után lakossági piaci árat kellett fizetniük az áramért vagy a gázért. A Csongrád–Csanád vármegyei nagyváros az egész évre tervezett 80 millió forintnyi földadóbevételt ezen felül szociális tűzifára és nyugdíjasok támogatására kívánta fordítani, amit – emelik ki válaszukban – rendeletben is rögzítettek. Levelükből az derül ki,
ennek ellenére ezeket a támogatásokat nem akarják elvenni, hanem „ezek a kiadási tételek nem ebből a forrásból fognak teljesülni”,
egyebekben a földadó eltörlése nem érinti a város költségvetését – írják. A polgármesteri hivatalban úgy látják, a kormányzat mindig a különleges jogrendben őt megillető jogalkotási felhatalmazását veszi elő, amely messzemenőkig sérti a jogbiztonság elvét, ám – fogalmaznak – ilyen jogi és hatalmi környezetben nincs értelme az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Szintén jelentős összeget érint a visszafizetést előíró kormányrendelet Füzesgyarmaton, ahol a földadót 2016-ban a fideszes polgármester irányítása alatt vezették be. Őt 2019-ben a Mindenki Magyarországért Mozgalom jelöltje, Koncz Imre váltotta le, tájékoztatása szerint a Békés vármegyei városka számlájára eddig 13,5 millió forint érkezett földadó jogcímén. Mint a polgármester írja, a visszatérítést a költségvetési tartalék terhére tudják teljesíteni, így a város idei büdzséjét emiatt nem kell módosítani. A rendelkezés Alaptörvény-ellenességét firtató kérdésünkre Koncz Imre humorosan azt írta:
„Ma Magyarországon nem létezik alkotmányellenes kormányrendelet, maximum addig, amíg az Alaptörvényt hozzá nem szabják a kormányrendelethez”.
Az adóvisszatérítésre kötelező kormányrendelet további, nem várt kiadásokat okozott Encs városának. Mikola Gergely polgármester lapunk érdeklődésére azt írta, 15-25 millió forint közötti földadóbevétellel számoltak erre az évre, az ezt kivető határozatokat el is kezdték kipostázni, azt azonban most leállították. A hivatalos irat postai kézbesítése ugyanis 1000 forint felett van, a települési adó kivetése pedig így 2,5 millió forint postaköltséget eredményezett volna – írta a polgármester, aki hozzátette, ebből a 2,5 millió forintból 1 milliót így is már elköltöttek. A földadóból befolyt összegre pontos adatot nem tudott mondani, de 0 és 1 millió forint közé tette, amit most vissza kell fizetniük.
„Tehát nemhogy nullán, jelentős veszteséggel kell megszüntetnünk az adónemet”
– emelte ki Mikola. A városvezető azt is megjegyezte, „kiszámíthatatlan döntési helyzet okán” a külön alszámlán kezelt adónemekhez, így a földadóhoz sem nyúltak hozzá eddig, tehát a visszafizetendő összeg rendelkezésre áll, ám „az ebből tervezett felújítások, fejlesztések, szociális feladatok 100 százalékban elmaradnak 2023-ban” – fűzte hozzá. A rendelkezés Alaptörvény-ellenességét felvető kérdésünkre a borsodi kisváros első embere azt mondta, ő településfejlesztő, nem jogász, így nem tiszte megítélni, ám hozzátette, „az, hogy a jogszerűen, a jogi környezetnek megfelelően beszedett adónk ily módon való visszatérítése, az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban keletkező költségeinek a meg nem fizetése, a költségvetésben tervezett ellátások, fejlesztések meg nem valósulása károkat okoz az önkormányzatoknak kompenzáció nélkül, véleményem szerint egy hibás döntés”.
Súr, az alig 1200 lelket számláló Komárom–Esztergom vármegyei község eddig 1,7 millió forintot szedett be földadó címén, a szeptemberi határidőig nagyságrendileg még ugyanekkora összegre számítottak volna – válaszolta megkeresésünkre Sógorka Miklós polgármester. Tájékoztatása szerint az eddig befolyt összeg elkülönített számlán van, ebből tudják visszafizetni, és a településvezető azt is megjegyezte, hogy bevételnövelésre ebben az évben már nincs lehetőségük, tehát az összesen körülbelül 3,5 millió forintos nem tervezett hiányt költségcsökkentéssel kell megoldaniuk. A polgármester a jövőre vonatkozóan megjegyezte, 2024-ben a vadászati jog jogosultjára/gyakorlójára terveznek adót kivetni.
„Csak nehogy ezt követően megint azt mondja az országgyűlés, hogy: »Ja, bocs, azt sem lehet adóztatni!«”
– jegyezte meg némi keserű humorral. Az esetleges Alaptörvény-ellenességre Sógorka is azt válaszolta, hogy nincs jogi végzettsége, de „több mint érdekes, hogy visszamenőleg kell eljárnunk”. Mint írta, ők maguk kis önkormányzat révén nem tudnának megbirkózni egy alkotmánybírósági beadvánnyal, de bízik benne, hogy lesz ilyen procedúrát felvállaló önkormányzat, esetleg önkormányzati szövetség, ebben kérni is fogja ilyen ernyőszervezetek segítségét.
A feleekkora Acsád polgármestere, Kranczné Kovács Bernadett hasonlóan gondolkodik, mint súri kollégája. A vas vármegyei falucska első embere megkeresésünkre azt válaszolta, ők sem nyúltak hozzá a külön alszámlára eddig beérkezett 1,7 millió forinthoz, mert számítottak az adónem megszüntetésére. Azt azonban ő is megjegyezte, hogy meglepte a visszamenőleges hatály, úgy véli, ez az Alaptörvénybe ütközik. Arra még nem tudott választ adni, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e, ő maga azonban jobban bízik a Törvényszékben.
„Nem kizárt, hogy peres útra visszük a visszafizetéseket. De talán máshol, nagyobb városokban is lesz egy-két per”
– írta válaszlevelében a polgármester asszony.
