Nem állja meg a helyét Gulyás Gergely legutóbbi Kormányinfón elhangzott azon kijelentése, hogy földadót „eddig nem vetett ki senki”. Sőt, lapunk tucatnyi olyan települést is talált, ahol
fideszes polgármester irányítása alatt levő önkormányzat vezette be a földadót.
Mint arról korábban lapunk is írt, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint csaknem száz magyarországi település él azzal az Orbán-kormány adta lehetőséggel, hogy települési adót szedjenek olyan adótárgyak után, amelyre más adó hatálya nem terjed ki. A Világgazdaság már 2017-ben azt írta, termőföldek után 56 önkormányzat jutott bevételhez.
A földadó – főleg a kisebb települések életében – fontos szerepet tölt be az önkormányzat gazdálkodásában, számos helyen a helyi iparűzési adó és a kommunális adó után a legnagyobb bevételt nyújtja. Fontos, hogy ez – ellentétben a központi költségvetéstől kapott normatív támogatásokkal – „nincs felcímkézve”, vagyis az adott település arra használja, amire szeretné. Így akár a működésre is költhetik, de felhasználhatják akár szociális célokra is.
Bár települési adó, így földadó kivetésére 2015 óta van lehetőség – és mint láttuk, példa is –, a közteher elleni hangulatkeltés mégis csak a tavalyi év végén kezdődött el, amikor a Márki-Zay Péter irányította Hódmezővásárhely is úgy döntött, bevezeti ezt az adófajtát. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) petíciót is indított a földadó ellen, amit 120 ezren, többek közt Nagy István agrárminiszter, valamint Lázár János, a Hódmezővásárhelyet is magába foglaló választókerület országgyűlési képviselője (beruházási és közlekedési miniszter) támogattak is.
Némiképp árnyalja a petíció hitelességét, hogy
idén 44 millió forint bevételre számít a földadóból a Hajdúnánást a Fidesz színeiben 2010 óta irányító NAK-alelnök, Szólláth Tibor is.
A kormányzat mindenesetre elkezdett dolgozni azon, hogy eltöröljék a földadót, közleményük szerint a gazdaszervezetek kérték fel őket erre, miután „Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki”. A közlemény nem tér ki sem Hajdúnánásra, ahol 2015 óta szedik ezt a közterhet, sem más településre.
Lapunk ugyanis azt állapította meg, 55 olyan település biztosan van az országban, ahol az önkormányzat költségvetési rendeletéből kiderül, biztosan számítanak bevételre mezőgazdasági terület megadóztatásából. Kiindulásként a MÁK nyilvántartását használtuk. Ennél a nagyjából száz településnél néztük meg, a települési adóról szóló rendelet (vagy a helyi adókról szóló rendelet települési adóról szóló része) milyen adótárgyakra terjed ki. Azt találtuk, zömmel különféle mezőgazdasági tevékenységi ágban nyilvántartott területekről van szó. Elenyésző mértékben adóztattak egyéb adótárgyat, például magasépítményeket, horgászstéget stb. Sok helyen a zártkerti ingatlanok az adó tárgyai. Mivel ezek „hobbikertek”, így ezeket sem tekintettük a termőföld megadóztatásának. Olyan települések is akadtak szép számmal, ahol mentességet adtak azokra a földterületekre, melyet rendeltetésszerűen használnak, tehát azon túl, hogy elvégzik a gyommentesítést, meg is művelik.
Nagyon sok helyen az önkormányzat költségvetése a rejtélyes „egyéb közhatalmi bevételek” előirányzat alatt tartja nyilván a települési adót is. Erről úgy győződtünk meg, hogy megnéztük a település költségvetését és/vagy zárszámadását a földadó bevezetése előtti évben, majd utána is. Amennyiben nagyságrendi eltérést tapasztaltunk, úgy az a települési adó miatti növekedésnek tudható be.
Közhatalmi bevételek
A település közhatalmi bevételeinek azok a saját bevételek minősülnek, melyeket jogszabályi előírások alapján szed be. Így ide tartoznak a helyi adók, a települési adók, az igazgatási díjak, a különféle hozzájárulások (ebrendészeti hozzájárulás, talajterhelési hozzájárulás stb.), illetve a különféle bírságok is.
Ezek után azt találtuk, Hódmezővásárhely az egyetlen, ahol kimondottan ellenzéki polgármester irányítása alatt vezették be ezt az adófajtát. (Szikszón 2016-ban a jóval régebben MSZP–SZDSZ színeiben polgármesteri széket elnyert, de addigra független polgármester vezette be a földadót.) Ezzel szemben
tizenhárom olyan önkormányzat is van, ahol a fideszes polgármester irányítása alatt kezdték földadóval sújtani a gazdákat.
Ezek közül a legkisebb összegű földadót Taktaharkányban (500 ezer forint) és Besenyődön (800 ezer forint) reméli a kormánypárti településvezető, minden más helyen legalább többmilliós, de van, ahol tízmilliós bevételt remélnek ebből a fideszes polgármesterek.
Természetesen 2019-ben volt egy általános önkormányzati választás, illetve több helyen időközi választást is tartottak. Azt találtuk, hogy a korábban független polgármester által bevezetett földadót az őt váltó fideszes ugyanúgy megtartotta Baracskán és Csépán, míg a fideszest leváltó független vagy ellenzéki jelölt is alkalmazza továbbra is a földadó intézményét Füzesgyarmaton, Kétpón vagy Taranyban.
Igazságtalanok lennénk, ha pusztán az összeg alapján ítélnénk meg a kivetett földadó mértékét. Lapunk ezért megnézte, a közhatalmi bevételek között milyen arányt képvisel a földadó összege. A legmagasabb arányokat természetesen a független polgármesterek irányította kistelepüléseken találjuk, valószínűleg nekik lenne a legfájóbb, ha le kellene mondaniuk erről a forrásról.
Ám miközben Hódmezővásárhelyen mindössze a közhatalmi bevételek 2,7 százalékát várják a földadóból, Szikszón pedig még ennél is kevesebbet, 0,6 százalékát (itt az energiaitalt gyártó üzem iparűzésiadó-bevétele dominál), addig a fideszes vezetésű Örményesen ez az arány 16,8, Bakonysárkányon pedig 16,7 százalék. A fideszes NAK-alelnök vezette Hajdúnánáson a 44 milliós bevétel 4,3, míg az ugyancsak fideszes irányítású Kondoroson a remélt 20,1 milliós bevétel 12,2 százalékot tesz ki a közhatalmi bevételek között.
Lapunk vármegyénként és településenként az alábbi önkormányzatok 2023-as költségvetésében talált földadóbevételt:
Baranya vármegye
Bánfa: A kétszáz fős falu 2017 óta szed települési adót a hozzá tartozó szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott föld után. Költségvetésében „települési adó” jogcímen 2 millió forintot tüntet fel.
Bikal: Az 500 lelkes település egy évvel a lehetőség megnyílta után, 2016-ban vezette be a települési adót ugyancsak az ingatlan-nyilvántartás szerint szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott föld után. A falu büdzséjében „Egyéb közhatalmi bevétel (települési adó)” megnevezés alatt 5,9 millió forint szerepel.
Erdősmárok: Az icipici, alig százfős kis falucska 2016 óta szed földadónak nevezett települési adót az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlan után. A költségvetésében az „Egyéb közhatalmi bevételek (települési adó, pótlék)” soron 580 ezer forintot tüntet fel.
Hobol: A csaknem ezerfős község 2017-ben vezette be a települési adót az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott földre. A település költségvetése ilyen jogcímen 14 millió forint bevételt remél.
Katádfa: Szintén aprócska, alig több mint száz lelket számláló faluról van szó. Települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott föld után 2017 óta szednek, az idei évi költségvetésükben települési adóból származó bevételként 1,06 millió forintot tüntetnek fel.
Szebény: Egy 270 fős kistelepülésről beszélünk, amely 2019 óta él a települési adó kivetésének jogával, ezt az önkormányzati rendelet és a költségvetés is kimondottan földadónak nevezi. A község büdzséjében ilyen jogcímen 2023-ban 3,2 millió forint bevételt remélnek.
Szentegát: A 320 fős község 2017-ben vezette be szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott földre a települési adót, ebből az adófajtából pedig az idei évre 4,8 millió forint bevételre számítanak.
Velény: A százfős kistelepülésen 2018 óta kell települési adót fizetni a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas művelési ágként nyilvántartott földrészletek után. A falu idei büdzséjében ezen a soron 1,6 millió forint bevétel szerepel.
Békés vármegye
Kondoros: Jelentősebb, csaknem ötezer lelkes településről beszélünk, amely 2015 óta szed települési adót, mégpedig aranykorona alapon. Bár költségvetésében csupán összesített „Egyéb közhatalmi bevételek” sor szerepel, a korábbi költségvetési rendeletek és azok zárszámadásai alapján kijelenthető, az idei évre ott feltüntetett 20,1 millió forintot szinte teljes egészében ebből az adónemből kívánja beszedni a fideszes vezetésű város.
Füzesgyarmat: A városban az aranykoronára vetített települési földadót 2016-ban még a fideszes polgármester vezette be, őt azonban a választók 2019-ben a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjére cserélték le. Idei költségvetésükben sincs elkülönítve a földadó a többi közhatalmi bevételtől, de a korábbi évek alapján az kell feltételezni, a több mint ötezer lelket számláló város nagyjából 16 millió forintra számít ebből a helyi adóból.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Encs: A több mint hatezres kisváros idén januárban vezette be jogrendjébe a települési termőföldadót, a költségvetésükben pedig ebből kereken 10 millió forint bevételt remélnek.
Halmaj: A fideszes polgármester vezette 1800 lelkes település szintén ebben az évben vet ki először települési adót a szántó, erdő, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, fásított terület és halastó művelési ágban nyilvántartott külterületi földrészletekre aranykorona alapon. A község büdzséjében 4 millió forint földadóbevétellel számolnak.
Mezőzombor: A 2300 fős község ugyancsak idén vár először bevételt a földek után beszedett települési adóból. A költségvetésükben ez a tétel 1 millió forintra rúg.
Nyésta: Az apró, alig ötvenlelkes zsákfalu 2020 óta veti ki a földadót. Az ő esetükben egészen biztosan óriási gondot okozna az adófajta eltörlése, ugyanis kevesebb mint 1 millió forintra rúgó közhatalmi bevételeinek túlnyomó többségét, 800 ezer forintot ez teszi ki.
Szikszó: Az energiaital-gyáráról is ismert 5200 lelkes városka 2016 óta alkalmazza a települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földekre. A városban ezt a közterhet a független, de korábban MSZP–SZDSZ színekben is városvezetői széket elnyert polgármester vezette be, Szikszónak most az ellenzékiek által alapított helyi egyesület színeiben győztes polgármestere van. A 2023-as költségvetésük tanúsága szerint 6,3 millió forint bevételre számítanak a földadóból.
Taktaharkány: A fideszes vezetésű, 3600 fős község 2017 óta vet ki települési adót, de más önkormányzatokkal ellentétben csak a nádasként nyilvántartott földekre. A település büdzséjében települési adó soron 500 ezer forint szerepel.
Tornyosnémeti: Alig félezres településről van szó, mely 2016 óta vet ki települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott föld után. A falu költségvetésében a 4 milliós saját bevételből 2,5 milliót az iparűzési adó tesz ki, míg 1,5 millió forintra rúg a települési adóból várt pénz összege.
Csongrád-Csanád vármegye
Bordány: A 3300 fős nagyközség idén januárban vetett ki először települési adót a „Bordányi-kiskertek” településrészen fekvő mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületekre. Érdekesség, hogy az adó mértéke – ellentétben más önkormányzatokkal, ahol aranykoronánként vagy a földterület nagyságára vetik ki azt – egységesen 4 ezer forint. Ez összesen 158 ingatlantulajdonost érinthet, mert a község költségvetésében 632 ezer forint bevétellel számolnak belőle.
Hódmezővásárhely: Tulajdonképpen az egész földadó-hisztéria abból indult ki, hogy a Márki-Zay Péter vezette város – hasonlóan más, és mint láttuk, akár fideszes vezetésű városokhoz – a megnövekedett költségei ellentételezésére – idén január 1-jével szintén kivetette a földadót. Egy módosító indítványban az eredetileg tervezett két hektáros mentességi határt négy hektárra emelték, így – bár ez a város költségvetésében szám szerint nincs benne, de a közgyűlési jegyzőkönyvekből kiderül – a megyei jogú város 100 millió forintra számíthat ebből az adófajtából.
Fejér vármegye
Baracska: A fideszes vezetésű, csaknem háromezres község 2017 óta alkalmazza a földadót mint települési adót. Az újabb költségvetésekben a bírságokkal, pótlékokkal, illetve az ebrendészeti hozzájárulással összevontan jelenítik meg az „egyéb közhatami bevételek” soron, ahol idén 7,5 millió forintnyi összeg szerepel. Korábban azonban elkülönítetten szerepelt a település büdzséjében ugyancsak 7,5 millió forint összegben.
Mátyásdomb: Alig nyolcszáz fős községről van szó, amely települési adóként 2021 óta kimondottan földadót vet ki. Ebből az idei évben – a költségvetésük tanúsága szerint – 10 millió forint bevételre számít a település vezetése.
Mezőkomárom: Az előhőhöz hasonló lélekszámú község idén vezette be a földadót. Büdzséjükben ennek az adófajtának a során 3 millió forintos tétel szerepel.
Mezőszentgyörgy: Az 1300 lelkes település szinten ebben az évben vet ki először földadót. A költségvetésében a másik két adófajta (iparűzési adó, illetve kommunális adó) mellett 1,2 millió forint bevétel szerepel egyéb közhatalmi bevételek soron.
Nagyveleg: Az alig hétszáz fős község 2021-ben vetett ki először földadót. Akkor még aranykoronánként kellett azt megfizetni, ettől az évtől azonban már a földterület mérete az adó alapja. A település költségvetésében ebből az adófajtából 16 millió forint bevételt remélnek.
Újbarok: Egy alig félezer fős falu 2016 óta szed földadót, méghozzá elég különleges szabályok szerint. Az önkormányzati rendelet szerint ugyanis mentes a földadó alól a szántó művelési ágú földrészletnek a 2 hektáron, továbbá a szőlő, a kert és a gyümölcsös művelési ágú földrészletnek a 2500 négyzetméteren felüli része. Ez alapján a település büdzséjében ilyen jogcímen 1,2 millió forint szerepel.
Dénesfa: A szintén apró, háromszáz fős település 2018 óta szed földadót a termőföld, a halastó és az erdő művelési ágban nyilvántartott föld után. Bár elkülönítetten nem szerepel a költségvetésében, de az „egyéb közhatalmi bevételek sor” épp 2018-ban ugrott meg pár tízezer forintról milliós nagyságrendűre, tehát a földadóból származó bevételek ezen a soron bújnak meg. 2023-ban itt 2,29 millió forint szerepel.
Szilsárkány: A hétszáz fős község 2018 óta alkalmazza a települési adót, kimondottan a szántó, rét, legelő, gyümölcsös és erdő művelési ágba sorolt külterületi földre kivetett adót. Korábbi költségvetéseiből, zárszámadásaiból kiderül, ez a település is az „egyéb közhatalmi bevételek” soron tartja nyilván ezt a közterhet, melyből 2023-ban 1 millió forint bevételt remél.
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdúnánás: Korábban már lapunk is beszámolt róla, itt az a Szólláth Tibor a polgármester, aki amellett, hogy a Nemzeti Agrárkamara alelnöke, még a kormánypártok sorait is erősíti. A fideszes városvezető 2015-ben vetett ki először földadót a szántó, gyep (rét vagy legelő), nádas, és gyümölcsös művelési ágba sorolt külterületi földekre. Az adó megduplázására (aranykoronánként 200 helyett immár 400 forint) az idei év elején került sor, így a több mint 16 ezer lelket számláló nagyváros ebből az adófajtából 2023-ban 44 millió forint bevételt remél.
Heves vármegye
Sarud: Szintén kormánypárti polgármestere van ennek az ezerfős községnek, mely 2018 óta vet ki települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földekre. A község költségvetési és zárszámadási rendeletében ekkor ugrott meg nagyságrendekkel az „egyéb közhatalmi bevételek” sor, melyen az idei büdzsében 3,6 millió forint várt bevétel szerepel.
Újlőrincfalva: Ez a kétszáz lelkes falu szintén 2018 óta alkalmazza a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földekre kivethető települési adót. Az ő költségvetésükben is az „egyéb közhatalmi bevételek” sor emelkedett meg, az addigi pár ezer forint helyett azóta itt milliós tétel olvasható, melynek összege 2023-ban 1,1 millió forint.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Csépa: Az ezerötszáz lelket számláló, fideszes vezetésű település még az előző, független polgármester vezetése alatt, 2016-ban vezette be a települési adót a szántó, gyümölcsös, szőlő, kert, rét, legelő, gyep, erdő, fásított terület művelési ágban nyilvántartott területekre. A község költségvetésében ebből idén 6,5 millió forint bevételt remélnek.
Kétpó: Az alig hétszáz fős településen a szántó, gyümölcsös, szőlő, kert, rét, legelő, gyep, erdő, fásított terület művelési ágban nyilvántartott terület után fizetendő települési adót az előző, fideszes polgármester vetette ki először a 2017-es évre. Az ebből származó bevételek az „egyéb közhatalmi bevételek” soron jelentek meg (ennek összege korábban nulla volt), és idén a falu ebből 16,1 millió forintra számít.
Örményes: A szintén fideszes polgármester irányította ezerfős település idén január 1-jén vezette be a települési adót a szántó, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep) művelési ágban nyilvántartott területekre. Az ebből remélt összeg az eddig nulla forint bevételt tartalmazó „egyéb közhatalmi bevételek” soron bukkan fel, összege pedig az idei évre 7 millió forint.
Komárom-Esztergom vármegye
Bakonysárkány: Az ugyancsak ciklusok óta fideszes irányítású ezerlelkes település 2017-ben vezette be a települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott föld és a művelés alól kivett területekre. 2023-ban ebből 2,8 millió forint bevételt remélnek.
Kerékteleki: Alig hétszázan lakják ezt a települést, mely 2020 óta vet ki földadót gyakorlatilag az erdők kivételével valamennyi mezőgazdasági művelési ágú földrészletre. Az idei évi büdzsében ebből a települési adóból 5 millió forint bevételre számítanak.
Súr: Az 1200 főt számláló község az első adandó alkalommal, 2015-ben bevezette a települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott földek után. Korábban külön költségvetési soron mutatták ki, az utóbbi években azonban a település büdzséjében ők is a jolly jokerként funkcionáló „egyéb közhatalmi bevételek” közé sorolják, melynek összege idén várhatóan 2,5 millió forint lesz.
Nógrád vármegye
Csécse: Az alig kilencszáz fős település 2016 óta kimondottan földadó néven szed települési adót. A község azt ugyancsak az egyéb közhatalmi bevételek között, külön költségvetési soron tartja nyilván, ebből az idei évben a bevétele várhatóan 2,1 millió forintra fog rúgni.
Mátraszőlős: Alig 1500 lelkes községről van szó, mely 2017 óta adóztatja az erdő, fásított terület művelési ágban nyilvántartott területeket. A település büdzséjében ebből 900 ezer forint bevétellel számolnak.
Pest vármegye
Apaj: Az 1100 fős község 2015 óta adóztatja a földet, a települési adójukat is kimondottan földadónak nevezik. Az aranykoronánként fizetendő közteherből az idei évre 350 ezer forint bevételre számítanak.
Somogy vármegye
Buzsák: Az 1300 lelket számláló településen 2016 óta kell földadót fizetni a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), erdő művelési ágban nyilvántartott földek után. Ez a község is az „egyéb közhatalmi bevételek” soron tartja nyilván a települési adót, melyből idén 10 millió forint bevételt szeretnének elérni.
Somogyvámos: Alig hétszáz fős kistelepülésről beszélünk, amely év közben, 2017 nyarán vezette be a földadót. Ezt szintén az ominózus „egyéb közhatalmi bevételek” soron tartja nyilván, 2023-ra itt kerek 6 millió forintos összeget olvashatunk.
Szőlősgyörök: A fideszes polgármester vezette községben nagyjából 1200-an élnek, a település első embere 2016-ban vezette be a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), erdő művelési ágban nyilvántartott földre a települési adót. Az ebből származó bevételeket a büdzsében ők is az „egyéb közhatalmi bevételek” soron összesítik, melyből ebben az évben 3 millió forint bevételre számítanak.
Tarany: Ugyancsak kicsi, alig 1100 lelket számláló településről van szó, ahol 2016-ban az akkori fideszes polgármester vezette be a termőföldre aranykoronánként számított települési adót. A község költségvetésében szintén az „egyéb közhatalmi bevételek” soron található az ilyen jogcímen beszedett, illeetve várt bevétel, ezt idén 7,7 millió forintra taksálja a település.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Besenyőd: A korábban a Fidesz színeiben, majd legutóbb függetlenként győztes polgármester asszony az alig 700 fős kistelepülésen 2020 januárjában vezette be a települési adót a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, fásított terület, erdő művelési ágban nyilvántartott földterületekre. Ebből a közteherből 2023-ban a község 800 ezer forint bevételt remél.
Magy: Ugyancsak apró, alig 800 fős faluról beszélünk, ahol az idei évtől kell települési adót fizetni a mezőgazdasági területek után. A kisközség költségvetésében települési adó soron 500 ezer forint bevétel szerepel.
Vas vármegye
Acsád: A hétszáz fős település is idén január 1-jével vezette be a települési adót a szántó művelési ágban nyilvántartott földek után. Büdzséjük tanúsága szerint ebből már idén is 2,5 millió forint bevételre számítanak.
Csepreg: Az észak-vasi, 3300 lelket számláló településen 2016 óta szednek települési adót a halastó művelési ágba sorolt ingatlanok után. Az intézkedést az akkor még fideszes, majd egy időközi választáson függetlenként is győztes polgármester alatt vezették be. A zárszámadásokból kiolvasható, hogy 2016-ra meg is ugrott az „egyéb közhatalmi bevételek” soron szereplő bevételek összege, amelyet az idei évre 3,5 millióra terveznek.
Nemesbőd: A hatszáz lelkes kistelepülés is már 2016 óta adóztatja a számtó művelési ágban nyilvántartott földterületeket. Ez a község is az „egyéb közhatalmi bevételek” soron tartja nyilván az ebből származó települési adót, melynek összege az idei évben várhatóan 1,4 millió forint lesz.
Veszprém vármegye
Apácatorna: Az alig 150 főt számláló falu az előző év végéig magas építményekre vetett ki települési adót, ám azt a rendeletet hatályon kívül helyezték, és idéntől a szántó, erdő, gyümölcsös, rét, legelő (gyep), fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld után szedik be azt. Az aranykoronánként meghatározott földadóból a büdzséjük szerint idén 2,5 millió forintra számítanak.
Karakószörcsök: Egy 270 fős településről van szó a vármegye nyugati csücskében, mely települési adóként 2015 augusztusa óta adóztatja a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott termőföldet. A falu költségvetésének tanúsága szerint az „egyéb közhatalmi bevételek” teljes egészében az 1 millió forintra tervezett települési adóból tevődnek össze.
Kisberzseny: A 180 lelkes falu szintén a vármegye nyugati végén található, és idéntől szed adót a szántó, erdő, gyümölcsös, rét, legelő (gyep), fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföld után. Bár a büdzsében nem szerepeltetnek összeget az egyéb közhatalmi bevételek előirányzaton belül a települési adó soron, de az előirányzat összege a 2022-es 10 ezer forint után idén már 3,4 millió forintot tesz ki, vagyis a földadóból remélt bevételt biztosan itt találjuk meg.
Tüskevár: A félezer főt számláló település az idei évben vet ki először települési adót a szántó, erdő, gyümölcsös, rét, legelő (gyep), fásított terület művelési ágban nyilvántartott földekre. Hasonlóan Kisberzsenyhez, az ebből remélt bevétel a települési adó soron nem szerepel, de beszédes, hogy az „egyéb közhatalmi bevételek” előirányzat a 2022-es 50 ezer forintról 2023-ban 9,5 millióra ugrik.
Zala vármegye
Alsószenterzsébet: A majdnem a szlovén határnál található, pár tucat lakosú falucska 2017-ben vetett ki adót a szántó, gyep (rét vagy legelő), gyümölcsös és szőlő művelési ágba sorolt földekre. Egyéb közhatalmi bevételei is ettől az évtől emelkedtek meg nagyságrendekkel, az idei évben ezen a költségvetési soron 320 ezer forint található.
Nagypáli: A félezres település idén január 1-jével vetett ki adót a külterületi szántó, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre. Költségvetésükben a települési földadó soron 7,5 milliós összeget olvashatunk.
Ramocsa: Ugyancsak a szlovén határ mellett terül el ez a pár tucat lelkes falucska, mely 2019 óta szed adót a szántó, gyep (rét vagy legelő), gyümölcsös és szőlő művelési ágba sorolt földek után. az „egyéb közhatalmi bevételek” költségvetési soron is ettől az évtől jelenik meg bevétel, mely idén várhatóan 411 ezer forint lesz.
