Az agrártárca megszívatná a kistelepülési polgármestereket is, csak azért, hogy Márki-Zay Péternek keresztbe tehessen
Az Agrárminisztérium a gazdák kérésére szeretné elérni a földadó, mint települési adó kivetésének megtiltását. Számos kistelepülés mellett az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely idén januártól alkalmazza ezt az adófajtát, míg a kormánypárti irányítású Hajdúnánás most emelte duplájára az adó mértékét.
Számos kistelepülési polgármesternek okoz majd fejtörést, ha az Agrárminisztérium javaslatára eltörlik a földadó, mint települési adó kivetésének helyi adókról szóló törvényben rögzített lehetőségét. A tárca keddi közleménye szerint már dolgoznak a törvényjavaslaton.
Azt írják, a földadó kivetésének megtiltására a gazdaszervezetek kérték fel őket, miután „Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki”. A kommüniké szerint 120 ezer aláírást tartalmazó petíciót vettek át a gazdaszervezetektől, akiknek – mint fogalmaznak – az a félelmük, hogy „a baloldali önkormányzatok és polgármesterek máshol is a földadó bevezetésére készülnek, ezzel is terhelve – a háború, a szankciós energiaválság és az aszály mellett eleve nehéz helyzetben lévő – gazdákat, földtulajdonosokat”.
Csakhogy a tárca közleménye meglehetősen propagandaszagúra sikeredett.
Ugyanis nem Hódmezővásárhely az egyetlen település, ahol a termőföld megadóztatása a település egyik bevételi forrása. A Magyar Államkincstár adatai szerint számos, elsősorban Békés, Győr-Moson-Sopron, illetve Somogy vármegyei kistelepülés alkalmazza ezt az adófajtát. Sőt, a Pénzügyminisztérium adatait böngészve azt látjuk, vannak települések, ahol – Hódmezővásárhelyhez hasonlóan – idén január 1-jével vetették ki azt.
Ahol nem most alkalmazzák először, ott pedig emelésre is sor kerülhet. Lapunk is beszámolt róla, hogy Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárkamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, illetve a vármegyei agrárkamara elnöke, egyben Hajdúnánás fideszes polgármestere
épp idén január 1-jétől duplázta meg a városban a földadót,
annak mértéke aranykoronánként 200-ról 400 forintra nőtt. Az előterjesztést a testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a fideszes polgármester mellett csak a hat ugyancsak kormánypárti testületi tag támogatta, ám ez is elég volt az adóemelés elfogadásához.
Kérdés persze, hogy mennyire volt égető szüksége a városnak erre az pluszösszegre. Hajdúnánás 2023-as költségvetése 1 milliárd 33,5 millió forint közhatalmi bevétellel számol, amiből a települési adó 44 millió forintot tesz ki. 2022-ben ugyanez 890 milliós közhatalmi bevétel mellett 25 millió forintnyi települési adót jelentett, vagyis a város 143,5 millió forintos adóbevétel-növekedéséből a földadó 19 millió forintnyi bővülése csupán 13 százalékot tesz ki. Más szavakkal:
Hajdúnánás büdzséjében a földadó aránya a helyi adók között 2,8 százalékról 4,3 százalékra nő,
ez pedig eltörpül a közhatalmi bevételek zömét kitevő, 800 millió forintra tervezett iparűzésiadó-bevétel mellett.
A városi adóemelésre vonatkozó ellenzéki írásbeli kérdésre adott válaszban viszont Nagy István agrárminiszter egyáltalán nem ítélte el párttársa lépését.
