A hollandiai madárinfluenza-járványtól márciusra akkora áruhiány alakult ki Németországban, ami árrobbanást és krízishelyzetet okozott az EU-s tojáspiacon – számolt be az agrarheute.com. A súlyos tojáskrízis miatt a lap már azt latolgatja: lesz-e elég, vagy tojás nélkül kell-e majd a húsvétot ünnepelni?
Pákozd Gergelyt, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnökét, a PÁK-TO Kft. ügyvezetőjét arról kérdeztük, az uniós krízis után itthon is várható-e hiány, drágulás az ünnepi készülődésben?
Az idén – az alelnök szerint – valóban nagyon súlyosan érintette a madárinfluenza-járvány a nagy európai, a spanyol, német, és a – magyarországi piacra nagy mennyiséget szállító – lengyel termelőket. A járvány elleni védekezésben Európa-szerte összesen mintegy húsz millió baromfit, ebból 11 millió tojótyúkot semmisítettek meg. A nagy tojástermelő államokban is hatalmas kapacitások estek ki, ami valóban okozott némi hiányt az európai tojáspiacon.
A hazai húsvéti fogyasztáshoz szükséges mennyiség azonban – az uniós piaci nehézségek ellenére – az alelnök szerint már megvan. Az elmúlt évek fejlesztései, kapacitásbővítése sokat segített abban, hogy a keresletet ki tudják elégíteni.
„A húsvétot megelőző szokásos árubőség most ugyan nem tapasztalható, de hiányról egyelőre nincs szó. Az ellátás itthon is biztosított” – nyugtatja meg a fogyasztókat Pákozd Gergely.
Az ünnepek előtti csúcskereslethoz azonban már nem elég a magyar tojás. Évközben ugyan általában ellátják a hazai termelők a belföldi igényeket, de a húsvét előttihez hasonló, kiemelt fogyasztású időszakokban már tojásimportra szorul az ország.
Nagy kérdés tehát az uniós – főleg a hazai – tojástermelés jövőjével kapcsolatban, hogy mit hoznak majd az Európai Bizottság állatjóléti tervei. Ezek a még formálódó elvárások ugyanis a jövőben mérsékelnék a tojóházakban az állománysűrűséget, azaz felszámolnák az itthon meghatározó ketreces tartást. Ennek felszámolásával viszont csaknem negyven százalékkal kevesebb tyúkot tudnak majd tartani az adott telepeken. Azaz ennyivel csökken majd az uniós tojástermelés is. Új belépők ugyanis aligha várhatók, mert a nagyobb élettérrel növekszik az egy tojásra jutó fajlagos költség, azaz romlik a termelés jövedelmezősége. Jelenleg ugyanis 750 négyzetcentiméter terület jut egy-egy tojótyúkra, a leendő új szabályok szerint pedig 45 százalékkal nagyobb, több mint 1100 négyzetcentimérre lesz szükség.
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Az EU ez ügyben nemzetközi konzultációs is indított és 2027-es határidőt jelölt ki az új állatjóléti jogalkotás lezárására. A tervek hírére azonban a spanyol, a francia, az olasz tojástermelők már lassítják ezt az átállást a kevésbé hatékony alternatív technológiákra, mert felértékelődött az ellátás biztonsága. Érthető, mert a szakember szerint csaknem negyven százalékkal csökkenne ugyanis az unió tojástermelése, ha teljes mértékben átállnának az állatjólétibb tartási módra.
Az uniós mizéria és a megugrott ünnep előtti kereslet láthatóan így is felfelé hajtja a hazai árakat, de
árrobbanás nem várható. Elsősorban a még érvényben lévő árrésstop miatt, amely tíz százalékban maximalizálja a kereskedelem hasznát.
A húsvéti keresleti csúcsidőszak azonban egyre rövidül. Bár a darabszám évek óta alig változik, ugyanannyi tojást már csak az ünnep előtti néhány napban akarjuk beszerezni.
Érdemes erre is készülni, és még időben megvenni a locsolóknak szánt mennyiséget, hiszen már csak bő három hét van húsvétig. Azért sem árt sietni, mert amíg a nyugat-európai tojáskrízist okozott madárinfluenza itthon is jelen van, a tojótelepeken bármi megtörténhet.
Azonban minden csoda csak három napig tart. Húsvét után rendszerint jelentősen csökken a tojás ára.
Szerdán a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelő portálján az élelmiszerkereskedelmi láncok kínálatában darabonként 67 forint volt a legolcsóbb S méretű tojás, de a legdrágább M-est is csak húsz forinttal többért kínálták.
