Az Egyesült Államok csatlakozik az európai országokhoz, és a segélycsomag ellenében kisebbségi tulajdonrészt szerez a hitelválság miatt bajba került bankokban. Korábban arról volt szó, hogy a 700 milliárd dollárt a pénzintézetek megbízhatatlan hiteleinek felvásárlására költi a kormány, most azonban már 250 milliárdot bankrészvényekre fordítana.
Először Nagy-Britanniában döntött úgy a kormány, hogy a bankoknak nyújtandó segélycsomag fejében kisebbési tulajdonrészt szerez a cégekben, így lényegében tőkeemeléshez jutnak a bajba került pénzügyi vállalatok. Rögtön utána a tengerentúlon is szóba került hasonló megoldás, de hivatalosan csak hétfőn jelentették be, hogy a kormány 250 milliárd dollárért bankpapírokat vesz.
Az amerikai pénzügyminisztérium azt ígért, hogy ottani idő szerint kedden reggel a tőzsdenyitás előtt beszámol a pontos részletekről. A pénzügyminisztérium képviselői hétfőn tárgyaltak a legnagyobb amerikai bankokkal a tervről, a megbeszélés után jelentették be, hogy elfogadták a kormány elképzeléseit.
A pénzügyminisztérium kiemelte, hogy jelentős lépéseket hajlandó tenni annak érdekében, hogy helyreállítsa a bizalmat az ország pénzügyi szektorában, Bush elnök kedden reggel folytatja a táérgyalásokat a gazdasági szakemberekkel, a kormány tervei szerint a megállapodás után sikerül újra elérni, hogy normálisan működjön a pénzügyi rendszer.
A minisztérium képviselője szerint a 250 milliárd dolláros keretből a kilenc legnagyobb amerikai bank kisebbségi tulajdonrésze kerülne állami kézbe, de a tervek szerint később kiszélesítenék a programot, több pénzintézetet bevonnának. Első körben az Egyesült Államok legnagyobb pénzügyi cégei juthatnának állami tőkéhez, mint például a Citigroup, a Wells Fargo, a JP Morgan, a Bank of America és a Morgan Stanley.
A kabinet illetékese azt is elmondta az újságírók kérdésére, hogy a bankok részvényeit még az idén szeretné megvenni az állam, sőt kedden Bush elnök bejelentheti, hogy újabb 100 milliárd dollárt fordítana a kormány részvényvásárlásra, így a 700 milliárdos csomag fele erre menne el.
A mentőcsomag másik feléből az amerikai pénzügyi felügyelet garantálná a bankközi hitelek kifizetését, így a pénzintézetek ismét hitelezhetnének egymásnak. Az utóbbi hetekben a bankközi kamatok elrugaszkodása miatt vált egyre nehezebbé a forrásbevonás, másrészt a bankok nem bíztak meg egymásban, mivel nem lehetett tudni, hogy a hitelt kérő pénzügyi cég milyen háttérrel rendelkezik.
Az új amerikai mentőcsomag terve hasonlít az Európában hétfőn bejelentett hasonló akciókhoz, az európai örszágok összesen 2300 milliárd dollár értékű mentőakciókat jelentettek be a hét elején. Ebből 500 milliárd eurót szán a német kormány a bankok megmentésére, a francia kabinet pedig 360 milliárd eurós segélyről állapodott meg.
A sorozatos bankmentések hatására a tőzsdék mindenütt meglódultak, az amerikai részvényindexek tegnap történelmi emelkedést produkáltak, de az ázsiai mutatók is szárnyaltak ma reggelre.
