Tavaly a magyar lakosság 3,3 százaléka, vagyis több mint 322 ezer ember élt olyan lakásban, ahol az alapvető higiéniai helyiségek sem voltak meg, tehát nem volt benti wc, sem fürdőszoba - derül ki az Eurostat frissített statisztikájából. Bár nagyon sok ember érint ez a probléma, magunkhoz képest mégis évről évre javul a helyzet. Ennél kisebb arányú érintettség utoljára ugyanis 2007-ben volt, 3,2 százalék, és egy év alatt is látványos javulás történt. A 2016-os statisztika ugyanis még a lakosság 3,8 százalékát találta érintettnek ebben a kérdésben.
Nemzetközi összevetésben az látszik, hogy ez a 3,3 százalék még mindig bőven az uniós átlag felett van, tehát ha Orbán Viktor kormányfő igazán komolyan gondolta azt a kijelentést, hogy legyen jó lakni és élni is Magyarországon, akkor bőven van még hova fejlődni. Mivel 2017-re vonatkozóan csak néhány tagállam adata áll rendelkezésre, uniós átlagérték sincs. 2016-ban az EU-s átlag 1,9 százalék volt, tehát jó eséllyel továbbra is jelentős a leszakadásunk mértéke ehhez képest.
A többi tagország adatát vizsgálva sem juthatunk sokkal másabb következtetésre, hiszen az akkori magyar adat a harmadik legmagasabb volt. A magyaroknál csak a bolgárok, a lettek és a románok között nagyobb az érintettek aránya. Romániában például a népesség harmada olyan házban élt, ahol nem volt sem benti wc, sem fürdőszoba.
Egy másik statisztika szerint a magyarok 24,8 százaléka élt tavaly kritikán aluli lakhatási körülmények között. Vagyis olyan ingatlanban, ahol nem volt benti wc, nem jutott be elég fény a házba, vagy épp nem volt megfelelő a tetőszerkezet, netán olyan sokan éltek egy fedél alatt, hogy az már kimerítette a túlzsúfoltság fogalmát. A 2017-es friss adat is javulásról árulkodik, hiszen egyrészt 2012-ben volt legutóbb ennél alacsonyabb az érintettség, másrészt 2016-hoz képest is érdemi csökkenés mutatkozott, akkor ugyanis a magyarok 26,7 százaléka élt kritikus körülmények között.
