Mint arról már több cikkben is beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése a tavaszi hatalomátvételt követően a jegybankkal a Matolcsy-éra alatt szerződésben állt több cégnek is „ajtót mutatott”. Így került körön kívülre az előző MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám baráti és üzleti köréhez szorosan kapcsolódó Raw Development Beruházásszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft., amely egyebek mellett a jegybanki épületek karbantartását és takarítását is végezte. (Ugyanezen cég újította fel a Szabadság téri épületet is az eredeti vállalási ár közel duplájáért, több mint 100 milliárd forintért.)
Az ily módon kiesett Raw helyére a takarítási és karbantartási munkálatokra értelemszerűen új szolgáltató(ka)t kellett kiválasztani. Ennek folyamatába elvileg nem lehet belekötni, hiszen az abszolút törvényesen zajlott, az immár Varga Mihály vezette MNB a takarítási és karbantartási munkálatokra nyilvános közbeszerzési pályázatot hirdetett meg. Az már kevésbé szokványos, hogy a döntést értesüléseink szerint végül egy gyorsított, nemzetbiztonsági okokból csupán egy hét alatt lezavart másik pályázat előzte meg. De emellett akadt még egy furcsa momentum is.
A három évre szóló, 28 milliárd forint összértékű megbízást a jegybank kettébontotta. Ez az összeg egyébként alacsonyabb, mint amennyiért korábban a Raw végezte ugyanezen munkákat. (Az már csak érdekesség, hogy a Raw kifutóban lévő szerződését Matolcsy még az utolsó pillanatban meg akarta hosszabbítani újabb három évre, 40 milliárd forint értékűre.)
Fotó: MNB
Visszatérve az új megbízásra, annak első, 11 milliárdos „csomagja” a műszaki fenntartásra vonatkozik, például a beléptető rendszer karbantartására. Ezt a megbízást a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., Pintér Sándor belügyminiszter korábbi vállalkozása nyerte el. Ez a cég évek óta végez ilyen szolgáltatásokat.
Ellentétben a másik kiválasztott vállalkozással, a jegybanki épületeket majdan 17 milliárdért takarító és karbantartó céggel, az MPF Grouppal. Ez ugyanis a jegybanki közbeszerzési kiírás előtt mindössze két hónappal, idén februárban alakult meg. Ami azért aggályos, mert így „érthetően” semmilyen referenciával nem rendelkezett ezen a területen – sem.
A szálak Felcsút felé is vezetnek
Az Opten céginformációs adatbázisa szerint az új takarító cég, vagyis az MPF Group 121 alkalmazottal rendelkezik. Az akár Varga Mihály előélete ismeretében nem lehet meglepő, hogy a cég egyedüli tulajdonosaként feltüntetett Pálffy Balázsnak erős kormánypárti háttere van. A neve ugyanis olyan céghálóban található, amely Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz és Paár Attilához is elvezet. Pálffy korábban a Magyar Építő Zrt. egyik vezetője volt – innen is eredeztethető a kapcsolat Mészároshoz és Paárhoz.
Emellett a Pálffy által részben vagy egészben birtokolt tucatnyi cégben a fenti – és szintén a 100 leggazdagabb magyar listáján található – személyek és cégeik találhatók résztulajdonosként. Néhány kattintás után máris feljön az Épkar Zrt. (ebben Szeivolt István is tulajdonos) a Hódút, a Kőrösaszfalt, a CLH Hűtés és a Klímatechnikai Kft. neve is. Nem lehet véletlen, hogy a frissen alapított takarító cég hátterében ilyen „nagyágyúk” vannak.
A közbeszerzési pályázaton egyébként indult a hazai építményüzemeltetési szakma „ásza” a B+N Referencia Zrt. is, de nem nyert.
Az MPF Group Kft. nem keverendő össze az MPF Holdinghoz tartozó cégcsoporttal. Ez utóbbi ugyanis a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány listájának harmadik helyén álló Felcsuti Zsolt tulajdonában van és olyan jelentős cégek tartoznak ide, mint például az MPF-FÉG, az MPF Meta, az MPF Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – ám ezek közül egyik sem foglalkozik épületüzemeltetéssel…
Ki vizsgál majd és mit?
A beszerzés ügyében lapunk értesülései szerint vizsgálatot indít az MNB felügyelőbizottsága (fb), mely döntést – úgy tudjuk – a jegybank igazgatósága is jóváhagyta. Hogy ez a vizsgálat mikor indul és ki végzi, az egyelőre nem ismert.
Az Mfor az ügyben megkereste az MNB kommunikációs osztályát és az fb-t is. Szűkszavú válaszában a sajtórészleg azt írta,
„A jegybanki ingatlanok műszaki üzemeltetését és gondnoksági feladatainak ellátását szolgáló beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint valósult meg.”
De nem lettünk okosabbak az fb elnökének, Papcsák Ferencnek a válaszától sem. Eszerint
„A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága a hatáskörét és ellenőrzési lehetőségeit meghatározó jogszabály, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény vonatkozó szakaszai alapján folyamatosan ellenőrzi a jegybank működését. A vizsgálatok eredményei az MNB honlapján, illetve a tárgyévet követő év során az fb által az országgyűlésnek megküldött jelentésekben ismerhetők meg.”
Vagyis simán lehet, hogy a részletekre már csak a 2026 áprilisában esedékes parlamenti választások után derül fény.
