A tudósítás, amelyet hétfőn sugárzott az ORF, kiemeli, hogy bár csak jövő áprilisban lesznek a parlamenti választások, az ország már most nyakig benne van a választási kampányban.
Bemutatják például a Fidesz egyik választási plakátját, amely „azt szuggerálja, hogy mindenki pártolja az ukrajnai háborút, csak Orbán miniszterelnök és pártja, a Fidesz akar békét.” Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére például ráfogják, hogy meg akarja hosszabbítani a háborút az újabb fegyverszállításokkal. Orbán Viktor pedig minden nyilvános fellépésén azt állítja, hogy kihívója, Magyar Péter adót fog emelni kormányra kerülése esetén.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Magyar Péter, „egy 44 éves jogász” a tudósítás szerint dolgozik a neki tulajdonított állítások megcáfolásán: mindig hangsúlyozza, hogy nem fog adót emelni, hanem épp ellenkezőleg, átfogó adócsökkentést tervez a gazdaság fellendítése érdekében.
Az ORF beidéz egy angol nyelvű, Orbán Viktor egyik közösségimédia-profilján elérhető kampányvideót is, amely azt állítja, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, és azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie Brüsszelnek, mert „a magyarok és a látogatók biztonsága érdekében” nem enged be migránsokat az országba. Ez az állítás azonban „így nem stimmel”: valójában azért kell büntetést fizetnie Magyarországnak, mert a kormány „nem hajlandó az EU-szabályokkal ellentétes menekültügyi törvényeit megváltoztatni”. A választási kampány – állítja a tudósítás – „még meglehetősen mocskos” lehet.
Ernst Gelegs, a televízió kelet-európai tudósítója szerint Orbán Viktor és pártja „nagyon szorongatott helyzetben” van. Kihívója, Magyar Péter ugyanis „gyakorlatilag minden közvéleménykutatásban jó 10 százalékponttal vezet”, és kiderült az is, hogy a Tisza Párt elnöke már népszerűbb Orbán Viktornál, mondja Gelegs. Erre korábban még nem volt példa.
Emiatt – teszi hozzá – az Orbánhoz hű sajtó „mindenhonnan tüzel” Magyar Péterre. Azt állítják róla például, hogy adót akar emelni és háborúba akarja vezetni az országot. Azonban az összes ilyen állítás és idézet „ki van ragadva az összefüggésből”, „valótlanság”, „féligazság.” Az Orbánhoz hű sajtó és a Fidesz azért szítja a félelmet a lakosság körében, hogy abból hasznot húzzon, mondja a tudósító.
Gelegs ezt követően felidézi, hogy Orbán Viktor 1998-ban lett először miniszterelnök. Akkor egy „liberális-konzervatív politikus” volt, három pártból álló, meglehetősen sikeres kormányt vezetett, és olyan fontos reformokat vitt véghez, amelyek az EU-csatlakozás irányába vitték az országot. 2002-ben azonban meglepetésre elvesztette a választásokat. Ez „óriási sokk” volt számára, és már akkor megfogadhatta, hogy egyszer visszatér és a hatalmon fog maradni, véli Gelegs.
Orbán Viktor 2010-ben kétharmados többséget szerzett a választásokon – folytatja az osztrák tudósító –, és a hatalom megtartása érdekében elsőként „megzabolázta a médiát” és „választási reformot” hajtott végre, amely „teljesen a pártjára lett szabva”. Ennek köszönhetően a miniszterelnök olyan hatalmi eszközökre tett szert, amely „liberális demokráciából illiberális választási autokráciává” változtatta Magyarországot. Ehhez hozzátartozik a klientúrapolitika, az ad-hoc törvényhozás és a jogállamiság megsértése, véli Ernst Gelegs.
Susanne Höggerl, a ZIB műsorvezetője végezetül megjegyzi: lehet, hogy most elérkezett Orbán Viktor politikai karrierjének a vége.
