Két éve indította el a „Fenntartható jövő bankja” programját az MBH Bank és kötött egyműködési megállapodást az Agrárminisztériummal a biodiverzitás megőrzésére. A pénzintézet célja, hogy hozzájáruljon Magyarország klímacéljainak eléréséhez. Kedden számoltak be a résztvevők arról, milyen eredményeket értek el a banki támogatással.
„Történelmi nap ez a bank életében” – mondta a pénzintézet vezérigazgató-helyettese, Puskás András. Reggel 8 órakor indult ugyanis a bank eddigi legfontosabb lépése a pénzügyi piacokon: saját részvényt bocsátott ki az MBH a Budapesti Értéktőzsdén a lakossági befektetők számára. Puskás azt is elmondta, miért foglalkozik a bank biodiverzitás programokkal, nemzeti parkok támogatásával. „Kilencezer munkavállalónk van. Mint nagyvállalat, felelősek vagyunk saját ökológiai lábnyomunkért. A bank hitelállománya több ezer milliárd forint, tehát úgy járunk el helyesen, ha odafigyelünk ügyfeleink projektjeire és ökológiai lábnyomára.”
Ráadásul a hitelezési tevékenységén keresztül a banknak – számításaik szerint – tízszeres az ökológiai lábnyoma a sajátján kívül is. Ezt azonban a cégek finanszírozásával lehet alakítani, hiszen ezáltal azok a saját ökológiai lábnyomukat a kapott hitelekkel növelik, vagy csökkentik. A finanszírozás így hatással van a környezetre is, amelyben élünk.
Puskás szerint a természetes ökoszisztémák megőrzése alapvető a gazdasági működéshez. A vízkészletek, a termőföldek, a beporzás, a klímaszabályozás a pénzügyi stabilitás alapjai. Ahol nincsenek meg ezek és a természet e szempontból nem működik megfelelően, ott a pénzügyi stabilitás is veszélybe kerül. Ha ezek sérülnek, az kockázatot jelent az agráriumra, az iparra, végső soron a bankra, a portfólió minőségére is. A természetvédelmi projektek finanszírozása nem pusztán társadalmi felelősségvállalás, hanem pénzügyi kockázatkezelés is – tette hozzá.
Fotó: Wikipedia
Ezért is hívták életre 2023 decemberében a „Fenntartható jövő bankja” programot, amelynek keretében az MBH több nemzeti park igazgatóságával működik együtt. 2024-ben valósultak meg az első banki támogatott projektek a nemzetiparki igazgatóságokkal együttműködve. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban például átfogó vadmacska-védelmi projektet hajtottak végre. A Kiskunsági Nemzeti Parkban pedig napelemes szivattyúrendszer kiépítésével segítették a klímaváltozás miatt kiszáradó szikes élőhelyeken a víz viszatartását. A Bükki Nemzeti Parkban továbbfejlesztették a Szinva–Szeleta tanösvényt, és önkéntes szemétszedést is szerveztek a banki munkavállaók szemléletformálására.
2025-ben újabb négy nemzeti parki igazgatóság programjainak megvalósulásához járulnak hozzá 35 millió forinttal. Ezek a fejlesztések nemcsak a hazai élőhelyek védelmét erősítik, összhangban állnak a Kunming–Montreal Globális Biodiverzitás Keretrendszer céljával, amely a biodiverzitás csökkenésének megállítását és megfordítását tűzi ki 2030-ig.
Az OECD jelentése szerint globálisan több mint 200 millió munkahely függ közvetlenül a biodiverzitástól. A globális GDP több mint fele pedig olyan iparágakhoz kötődik, amelyek erősen függnek a biodiverzitástól és az ököszisztéma-szolgáltatásoktól.
„A bankkal kötött együttműködésre így tekintünk, mint újabb lehetőség, hogy a gazdasági élet szereplőivel közösen tegyünk a természet megőrzéséért” – mondta a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, Balczó Bertalan, mielőtt Puskás Andrással aláírták az új együttműködési megállapodást.
