A jelenlegi nehéz tőkepiaci környezetben a befektetési alapok még mindig biztos lábakon állnak, egy esetleges bankcsőd esetére az jelent garanciát, hogy a magyar rendszer szabályozása erős, a banki partner-kockázat nem áll fenn, így a befektetés visszafizetése nem függ a kezelő bank állapotától. A befektetési jegyek jogilag nem tartoznak sem a forgalmazókhoz, sem az alap- vagy letétkezelőkhöz, a KELER-ben vannak jóváírva.
"Az utóbbi hetekben semmi olyan esemény nem történt, ami ügyfélvagyon-vesztést eredményezett volna a befektetési alapoknál, ezért a befektetők biztonságban érezhetik a pénzüket" - mondta el Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke újságírók előtt. Szerinte a szigorú magyar szabályozás garantálja, hogy a jövőben se forduljon elő a betéteseknél tőkevesztés.
A sajtóbeszélgetésen elhangzott: Magyarországon a befektetési alapok áttekinthető működést folytatnak, az ügyfelek minden alap esetében tisztában vannak azzal, mibe fektetik a pénzüket. További biztonságot jelent a "több szem elve": az alapkezelők rendszeresen beszámolási kötelezettséggel tartoznak a PSZÁF, a letétlekezők és az auditor felé.
Tovább csökkentette a befektetési alapok kockázatát, hogy idén hazánkban is bevezették a Mifid-rendszert, melynek lényege, hogy az alapkezelők jobban testre tudják szabni a befektetési alapokat, jobban figyelembe tudják venni az ügyfelek igényeit. Az új rendszer következtében a tájékoztatás is az eddigieknél átláthatóbb lett, ma már egy-egy alapkezelő honlapján bárki tájékozódhat arról, hogy pontosan milyen portfólió áll az alap mögött.
A tőkevédett alapok esetében általában külföldi bankok a partnerek, ezért elvben elképzelhető, hogy egy bank bedőlése esetén az ügyfelek kockáztatják a hozamot, de a tőke akkor sincs veszélyben. Szalai Sándor újságírói kérdésre elmondta: a csődbe ment Lehman Brothers egyik magyar alapkezelőnek sem volt partnere tudomásuk szerint.
Az utóbbi egy hétben tapasztalt tendenciákról a BAMOSZ elnöke elmondta: sokan vettek ki pénzt a pénzpiaci alapokból, jórészt betétekbe és állampapírba vándoroltak ezek a pénzek. Szalai Sándor hozzátette: az elmúlt napok pánikreakciói miatt sok ember hozott meggondolatlan döntéseket hirtelen felindulásból.
"Mivel a befektetési alap nem a bank tulajdona, ezért nem kell rá hasonló biztosítás, mint a bankbetétekre" - mondta el a beszélgetésen Király Júlia, az MNB alelnöke, aki meghívott vendégként vett részt. Szerinte fontos, hogy az ügyfelek tisztában legyenek azzal, hogy az alapjegy értéke ingadozhat, aki befektetési alapba fekteti a pénzét, annak vállalnia kell ezeket a kockázatokat.
