Sokan várták, mégsem következett be: a kiadó lakások piacán a gazdasági válság 2008-as megérkezése óta nem történt áremelkedés, sőt éppen ellenkezőleg: a legtöbb helyen stagnáltak, vagy lefelé mentek az árak. Egyes piaci szereplők még 2.5 évvel ezelőtti jóslataikban azt gondolták: a vételi piacról kiszoruló vevők elözönlik majd a kiadó ingatlanokat, így az árak gyors emelkedésbe fognak kezdeni. Nem így lett: a helyzetet látva a kiadó oldal is nagyon gyorsan kapcsolt, és még az is beszállt a bérleti piacra a pénzszerzés reményében, aki korábban nem nagyon gondolkodott azon, hogy kiadná lakását.
Marad a túlkínálat
Az árak emelkedésétől 2011-ben sem kell tartani. Egyrészt az itt-ott felbukkanó hírek ellenére úgy tűnik, még közel sincs vége a világgazdasági megpróbáltatásoknak, másrészt a hazai piacon sem várhatóak a következő hónapokban olyan jellegű változások, melyek az árak növelését tennék lehetővé.
Egyrészt még mindig nagyon sok kiadatlan lakás van a piacon – és itt nemcsak a hagyományos lakáskiadó tulajdonosokra kell gondolkodni, hanem arra az egyre nagyobb csoportra is, akik már nem tudják tovább fizetni az anno hitelre vett lakást, az eladás viszont lassan megy: így addig is veszteségminimalizálás címén kiadják az ingatlant. A bérleti díj fedezi a törlesztő-részlet egy részét, a tulajdonos pedig olcsóbb bérlakásba megy, vagy éppen visszaköltözik családjához.
Enyhe belépési korlátok
Nem várható jelentős változás a kiadó lakásokhoz jellemzően kapcsolódó bérleti feltételekben sem: maximum két havi kaució az elfogadott, bár a bérlők többsége ezt szereti egyhavira lealkudni, amire az esetek többségében, főleg ha a leendő bérlő fizetőképesnek tűnik, meg is van az esély. Ugyan több, évtizedek óta üzletszerűen ebből élő tulajdonost ért keserű arculcsapásként, de ma már többéves bérleti szerződéseket sem igen lehet aláíratni, a maximum amit a bérlők bevállalnak, az egy év, de néha még annyit sem – menet közbeni áremelésre pedig gyakorlatilag nincs lehetőség.
Fontos azonban, hogy lakáskiadás esetén a tulajdonos és a bérlő is ügyeljen a papírmunkára. Szóbeli szerződés manapság már nem elfogadott, és később egyik fél sem tud semmit sem bizonyítani – a bérleti díjat, a bérlés időtartamát és feltételeit mindenképpen írásba kell foglalni, ellenkező esetben a bérlő gyakorlatilag jogcím nélkül tartózkodik az ingatlanban, ahonnan bármelyik pillanatban kitehető, akár fizetett, akár nem. A tulajdonosok a papírmunkát leginkább az adózás elkerülése miatt erőltetik, ám fontos tudni, hogy ezzel teljesen kiszolgáltatják magukat a bérlőnek: sokéves tapasztalat, hogy a bérlő és bérbeadó között vita általában az adóhatóság felemlegetése után minden esetben a bérlő javára zárul le.
Csak szobára telik?
Szobát ma már csak a legalacsonyabb jövedelműek vesznek ki, hiszen a fővárosban rezsivel együtt 30-40.000 forintot is elkérnek egy 12-15 négyzetméteres szobáért, ahol a konyhát és a fürdőt másokkal kell megosztani – vidéken az árszínvonal körülbelül ennek a fele. Némileg több ráfordítással azonban már saját kis lakás bérelhető, összehasonlíthatatlanul nagyobb kényelmet nyújtva.
Jól tükrözi ennek a területnek a helyzetét és színvonalát, hogy a hirdetési oldalakat böngészve sokszor egészen elképesztő hirdetésekbe lehet botlani. Amikor egyetemisták vagy fiatalok keresnek bérlőtársat egy többszobás lakásba, még a teljesen elfogadott kategóriába tartozik, ám van, aki egyszobás garzonba vár lakótársat, havi 25.000 forintért – nyilván ez csak igen erős személyes szimpátia, vagy egymással ellentétes időbeosztás esetén tud ideig-óráig működőképes lenni. A legmeghökkentőbb hirdetésben azonban az ingatlan tulajdonosa franciaágya egyik felét osztotta volna meg a leendő bérlővel, 15.000 forint + rezsi 50% alapon.
Mennyiért lehet idén bérelni?
Az árak – országos átlagot tekintve – továbbra is viszonylag alacsonyak: Budapesten 40.000 forinttól, vidéken, az egyetemi városokban 25.000 forinttól felfelé lehet lakásokat bérelni – hozzátéve természetesen a felmerülő rezsiköltségeket. A kínálat már ezen az árszinten is elég nagy, de nem árt alaposan körülnézni, mert néha megdöbbentő színvonalú lakásokat próbálnak a gyanútlan bérlőre rásózni – de azért könnyen lehet találni elfogadható színvonalú lakást, 40.000 forintért havonta, sőt 60.000 forintért akár már a Duna közvetlen közelében is.
Használható ingatlant a fővárosban jellemzően 50-80.000 forint között kínálnak, és nagyjából ebben az árkategóriában zajlik a tranzakciók legtöbb része – aki ennél drágábban próbál lakást kiadni, tovább kell várnia a leendő bérlőre. A vidéki nagyvárosokban 35-50.000 forint között már igen széles a kínálat, ennyiért Debrecenben vagy éppen Pécsett is lehet már jó ajánlatokat találni.
Nem kell persze azoknak sem csalódniuk, akik az előzőeknél jóval magasabb színvonalat szeretnének, a prémium szintű kiadó lakások piacán is gyakorlatilag minden igény teljesíthető az elképesztő túlkínálat okán – ritka az olyan ügyfél az ingatlanosoknál, akinek nem tudnának megfelelő lakást ajánlani – ez a havi 1.500.000 forintba kerül Dunára néző ingatlan valószínűleg a legigényesebbeknek is megfelel.
mfor.hu
