Közleményük szerint a társasházzá alakulás előtt jellemzően abból adódhat az eladósodás, hogy a hivatalos földhivatali bejegyzést megelőzően az ingatlan még osztatlan közös tulajdonban van, és folyamatosan keletkeznek olyan működési költségek, melyeket a tulajdonosoknak ebben az időszakban is határidőre kell rendezniük. Ezeket az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint, a tulajdoni hányad arányában kell megfizetni.
A társasház alapítása és a bejegyzése közötti időszakban a „kvázi” közös képviselet jogi lehetőségei - a nem fizetőkkel szembeni fellépésre - igen korlátozottak. Így a közműszolgáltatók felé keletkező adósságokat nehezen tudják teljesíteni – áll a közleményben.
A gazdasági válságot megelőzően ez kevésbé jelentett problémát, mint napjainkban, amikor az értékesítés lelassult és a bankok tömegesen szállnak ki a bizonytalan kimenetelű projektek finanszírozásából. Ezekben az esetekben is a csődbe jutott, adósságban úszó beruházóknak, és a már értékesített lakások tulajdonosainak kell a még be nem jegyzett - kvázi - társasház működési költségeit előteremteniük.
A mostani zűrzavart egyedül a társasházi törvény módosítása szüntethetné meg, amely az előzetes alapítás földhivatali benyújtásától - vagy az alakuló közgyűléstől - törvényerőre emelné az elő-társasházi működést. Az új szabályozásban biztosítani kellene azokat a jogi lehetőségeket a közös költség érvényesítésére, amelyek egy már bejegyzett társasház számára adottak. Ez a változtatás biztosíthatná az arányos és igazságos teherviselés érvényesülését is.
MTI/Menedzsment Fórum
