A kelet-ukrajnai helyzet eszkalálódására a hazai fizetőeszköz látványos beszakadással reagált a délutáni órákban, miután egymásnak olykor ellentmondásos hírek érkeztek arról, hogy van-e orosz "invázió" a térségben vagy sem.
Mindenesetre a katonai akciókra a piacok is reagáltak, a tőzsdék esnek a feltörekvő országok devizáival együtt. Hatalmasat gyengült a forint is: az eurót délután 5 órakor 316,2 forinton jegyezték a kora reggeli 312,7 után. A dollár jegyzése a kora reggeli 236,68 forintról 239,8 forintra, a svájci franké 259,1 forintról 262,1-re emelkedett.
Mi történt csütörtökön?
Délelőtt az ukrán elnök háborús helyzetre hivatkozva lemondta törökországi útját. Petro Porosenko szerint ugyanis immár nem szakadárok, hanem az orosz hadsereg harcol Kelet-Ukrajnában, ami így gyakorlatilag a két ország között háborús helyzetet jelent.
Az ukrán elnököt erősítette meg egy magas rangú NATO-tisztviselő is, aki szerint 1000 fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma. A neve elhallgatását kérő forrás arról is beszélt, hogy ez ráadásul inkább konzervatív, óvatos becslés. Oroszország a szövetség információ szerint mintegy 20 ezer katonát vont össze nyugati szomszédja határánál. A tisztviselő úgy fogalmazott, hogy Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták vereséget szenvedjenek, Oroszország pedig már nem csak a háttérből irányítja az eseményeket, hanem egyre leplezetlenebbül avatkozik be Ukrajnában. A neve mellőzését kérő tisztviselő szerint ez azt jelenti, hogy az ukrán erők által elért katonai sikerekre válaszul Oroszország változtatott a stratégiáján.
Természetesen az orosz politikusok visszautasították a vádakat, és hazugsággal vádolták Kijevet. Az alsóházi bizottsági elnök szerint semmilyen alapja nincs az orosz csapatok ukrajnai behatolásáról szóló kijelentéseknek. Leonyid Szluckij szerint Petro Porosenko csak a világ közvéleményének figyelmét akarta Ukrajnára terelni azzal, hogy elhalasztotta törökországi útját az orosz csapatok állítólagos behatolására hivatkozva.
A hírek időnként egymásnak ellentmondóak, azt ugyanakkor a források egyértelműsítik, hogy kiújultak a harcok, amire reagált az EU is. Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság legutóbbi fejleményei, az orosz betörésekről érkező híradások az Európai Uniót - közölte az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön. "Megismételjük a felszólítást, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel minden ellenséges tevékenységgel a határ környékén. Ebbe nyilvánvalóan a fegyverek, felszerelések és katonai személyzet Oroszországból Ukrajnába küldése is beletartozik" - közölte Maja Kocijancic. Hangsúlyozta, hogy a válságot politikai úton kell rendezni, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartásával.
Meredek emelkedéssel reagáltak az ukrán és az orosz államcsődöt jelző termékek, a CDS-ek is. Az ukrán államadósság-törlesztési leállása számottevően, 66 bázispontos napi emelkedéssel 1060 bázispont környékén mozgott. Oroszország CDS pedig 26 bázisponttal 252 bázispontra emelkedett a CMA adatai szerint.
Szenvedett a tőzsde is
Meglehetősen szomorú napot zárt a BUx is, hiszen 375 ponttal zuhant az index. Mindez persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük azt, hogy a piac három legnagyobb forgalmú papírja (Mol, OTP, Richter) komoly orosz és ukrán érdekeltségekkel és kitettséggel rendelkeznek. Nem véletlen, hogy a legnagyobb vesztesek között volt a magyar olajvállalat, amely 11700 forintig esett, ez 2,5 százalékos mínusz volt a Mol részvényekben. Kicsit rosszabbul járt az OTP, hiszen a bankpapír 4085 forinton zárt, ez pedig 2,7 százalékos veszteség egyetlen nap alatt.
A legnagyobb zuhanást ugyanakkor nem egy blue chip, hanem a Rába szenvedte el, a gépgyár 5,4 százalékot veszítve 1192 forintot fejezte be a kereskedést.
A Telekom és a Richter a piaci átlagnál kisebb veszteséget szenvedett, előbbi 1,6 százalékot gyengült, 368-ig. A győgyszergyártó pedig 3851-en zárt, ez 1,1 százlékos mínuszt jelent.
mfor.hu
