Az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) jelezte, hogy a magyar állam benyújtotta a prospektust egy 5 milliárd dolláros keretre, ami azt jelenti, hogy halad előre a projekt. (szerk.: Héjaként csaptak le Vargáék) Az 5 milliárd dollár elsőre soknak hangzik, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy egyben szeretné kihasználni a keretet az állam - írja heti elemzésében a Raiffeisen Bank. A szakértők szerint ráadásul úgy tűnik, a megindult procedúra ellenére egyelőre még nem számíthatunk gyors kibocsátásra, az ÁKK szerint október közepére várható inkább. Úgy vélik az elemzők, talán ez most szerencsésebb is, az e heti Fed-döntés miatt akár kedvezőbb hozamszintek is kialakulhatnak.
Jövő kedden újra ülésezik az MNB monetáris tanácsa. Azt nagy magabiztossággal merik állítani a bank elemzői, hogy csökkenteni fogják az alapkamatot ismételten (immár 14. alkalommal). A kérdés az, mennyivel, hiszen e téren már nagyobb a bizonytalanság (pont, mikor a monetáris politika megpróbál kiszámíthatóbbá válni). A legutóbbi (augusztusi) ülés több szempontból is törést hozott: egyrészről óvatosabbá vált a tanács azzal, hogy már nem 25, hanem csak 20 bázispontot csökkentett, másrészről a jegyzőkönyvből tudjuk, akkor először volt megosztott a tanács, hiszen ketten még alacsonyabb vágásra szavaztak, és harmadrészt akkor ment leginkább szembe a tanács a piaci várakozásokkal. Most a piaci várakozások konszenzusa 20 bázispontos csökkentésről szól, ez tűnik a Raiffeisen elemzői számára is a legvalószínűbbnek. Ugyanakkor látni kell, hogy a kamatvágási ciklus végéhez közeledve nem elképzelhetetlen ennél kisebb mértékű csökkentés sem, az újabban újra optimista piacok tükrében pedig egy nagyobb sem.
Izgalmas hét volt az USA-ban
Az egész azzal kezdődött, hogy az Obama kedvenc Fed elnök jelölt Summer visszalépett, aminek nagyon megörült a piac, majd folytatódott a Fed meglepetésszerű döntésével, hogy változatlanul hagyja a QE3-as programot. Bernanke voltaképpen tartotta magát júniusi ígéretéhez, amiben javuló munkaerőpiaci és gazdasági adatokhoz kötötte a csökkentést. Az elmúlt időszakban ugyan javult az ország helyzete, de a nyár eleji bejelentésének következtében megugró hozamszintek szerinte zavarhatják a kilábalást. Az elnököt aggasztotta még az október eleji adósságplafon és költségvetési vita esetleges negatív kimenetele is. Érdekes volt a bank elemzői szerint, hogy lekerült a napirendről a QE3 kivezetési forgatókönyv adatokhoz (7 százalék alatti munkanélküliségi ráta) köthető része. Könnyen lehet, hogy Bernanke előkészítette a terepet az új elnök számára, aki egyre nagyobb valószínűség szernit Yellen lesz, aki pedig tudvalevőleg rendkívül galamb szemléletű.
Egyelőre nem látni, hogy a májustól jelentősen megugró 10-éves állampapír hozama számottevően csökkenne, márpedig ez elengedhetetlen a lakáspiaci emelkedés és a pénzügyi kondíciók lazítása szempontjából. A piacok nagyon örültek a további ingyen pénznek, főleg a feltörekvő piacok. Az S&P 3. emelkedő hetén van túl. Az index rekord magasságokban zárt és várhatóan folytatódik majd a drágulás, ahogy az a grafikonunkon is látszik. Az index első akadálya 1732, majd a 1800-as szintek következhetnek. Támaszt a 1710 (korábbi csúcs) és a 1700-as lélektani szint jelenthet. Azonban problémára utalhat, hogy július óta folyamatosan csökken a forgalom az indexben.
A hangulat és pénzáramlási felmérések nagy többségébe nem került bele a szerdai kamatdöntő nap, így csak fokozott információt nyújtanak. Azonban így is 2005 óta nem látott 24,9 milliárd dollárnyi összeg érkezett a globális részvényalapokba keddig. Valószínűleg a döntés értelmében ez hasonlóan magas maradhat a hozamvadászat felerősödése kapcsán. A kisbefektetők felmérésebe már beletartozott a Fed döntés és itt 3 hét emelkedés után megtorpant az optimizmus bővülése.
mfor.hu
