Az amerikai kormány már 7400 milliárd dollárnyi segítséget nyújtott az ország bankjainak a hitelválság kitörése óta - olvasható a Bloomberg cikkében. A szinte elképzelhetetlenül magas összeg egy része hitel formájában áll a pénzügyi cégek rendelkezésére, az 1930-as évek világgazdasági válsága óta ez a legnagyobb mértékű állami beavatkozás.
A Bloomberg számításai szerint már 7400 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek a hitelválság, az elmúlt 15 hónapban ugyanis már ennyit juttattak a bankoknak, hogy kilábaljanak a válságból. Az összegből eddig 2800 milliárd dollárnyi hitelt hívtak le a bankok a tengerentúlon, a Kongresszus által elfogadott 700 milliárd dolláros mentőcsomag szinte eltörpül, a teljes összeg kevesebb mint 10 százalékát jelenti.
"Mindegy, hogy mentőcsomag, vagy csak hitel, a lényeg az, hogy az adófizetők dollárjait dobjuk ki az asztalon" - nyilatkozta a Bloombergnek Scott Garrett, a Kongresszus republikánus képviselője. Szerinte meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a Fed korlátozza a hiteleket, a felhatalmazásnak vissza kell kerülnie a választott kongresszusi képviselőkhöz.
A Fed október 27-e óta 2400 milliárd dollár értékben vett rövid lejáratú adósleveleket a bankoktól, korábban a cégek ezeket a számláik kiegyenlítésére használtak. Emellett október közepe óta 1400 milliárd dollárt fordított arra az amerikai pénzügyi felügyelet, hogy élénkítse a bankközi hitelezést a bankközi kamatok megugrása után.
William Poole, a St. Louis-i Fed korábbi elnöke szerint a két programban felhasznált 3800 milliárd dollár nem ablakon kidobott pénz volt, ugyanis a megmentett bankok túl nagyok voltak ahhoz, hogy elbukni hagyják őket. A jegybank márciusban 29 milliárd dolláros állami segítséget nyújtott a Bear Stearns megmentéséhez, majd szeptemberben további 122,8 milliárdba került, hogy az AIG is megússza a válságot. A legújabb felkarolt cég a Citigroup, vasárnap jelentették be, hogy az állam 20 milliárd dollár értékben vesz részvényeket a vállalatban, további 306 milliárd dollár értékben pedig garanciát vállal megbízhatatlan hiteleire.
A kongresszusi képviselők egy részének a legfontosabb kifogása, hogy a bankok állami megmentése átláthatatlan. A képviselők szerint az adófizetők egy része ezért szkeptikus a mentőcsomaggal kapcsolatban. Egyes számítások szerint a hitelválság következtében a világ vállalatainak értéke már 38 százalékkal, 23 000 milliárd dollárral csökkent.
Az amerikai Dow Jones tőzsdeindex idén már 38 százalékkal zuhant vissza, tavaly októberi csúcsához képest pedig 43 százalékot bukott a mutató. A Standard & Poor's index január óta 45 százalékkal gyengült, míg a japán Nikkei 46 százalékot bukott. Az egyik legnagyöobb amerikai pénzügyi cég, a Goldman Sachs részvényei idén már 78 százalékkal lettek olcsóbbak.
A kormány által a pénzügyi cégek megsegítésére elköltött pénz minden amerikai állampolgárra 24 000 dollárt jelent, ez kilencszer annyi, mint amennyit az elmúlt évek háborúira Irakban és Afganisztánban elköltött az Egyesült Államok. A felhasznált összegből az ország devizahiteleinek több mint a felét ki lehetett volna fizetni.
"Ez minden idők legnagyobb piaci krízise, így értelemszerűen a legnagyobb mentőcsomagra van szükség" - nyilatkozta Ethan Harris, a Barclays amerikai kutatási részlegének helyettes vezetője.
A Fed arról továbbra sem ad tájékoztatást, hogy pontosan melyik bank mennyi kölcsönt kapott, a kritikusok szerint ezen a téren is sokkal nagyobb átláthatóságra lenen szükség. A Bloomberg által összegyűjtött információkból az derül ki, hogy a 7400 milliárd dolláros összeg 60 százalékáról, 4400 milliárdról a Fed döntött.
A befektetett pénz egy része befektetés, nem pedig szimpla mentőcsomag - védekeznek a kormáyn képviselői. A 700 milliárd dolláros mentőcsomag egy része például tőkebefektetés a bankokba, amiért cserébe tulajdonrészt szerez az állam, így osztalékra is igényt tarthat.
