3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kedden késő délelőtt 300,07 forintig emelkedett az euró árfolyama, ezzel a forint ismét rekordszintre gyengült. A magyar deviza a lengyel zloty mélyrepülésével összhangban veszít értékéből, a lengyel fizetőeszköz az euróval szemben a kritikus 4,50-es szint fölé gyengült. A régió devizák visszaesését elsősorban a rossz gazdasági kilátások indokolják, azaz nem csupán magyar sajátosságról van szó.

Kedd délelőtt átlépte az euró/forint eladási árfolyama a bűvös 300 forintos határt, igaz, mindössze 7 fillérrel ment a kritikus szint fölé a jegyzés. Venni még kicsit olcsóbban lehetett az eurót, dél körül 299,70 körül állt egy euró ára a devizapiacon, a svájci frankért pedig megint több mint 200 forintot kellett adni.

Kedden délben 299,77 forintot ért egy euró a devizapiacon, de korábban a bűvös 300-as határ felett is volt kicsivel az árfolyam. Mindez jelentős gyengülést jelent a hétfőn délután tapasztalt 296 körüli szinthez képest. A hét első napján főleg a miniszterelnök szavai erősítették a forintot délután, Gyurcsány Ferenc ugyanis kijelentette, hogy a kormány számára aggasztó a jelenlegi gyenge forint. Kedden a dollár ára 233,21 forint volt kedden, míg a svájci frankért 200,37 forintot kellett adni, ami különösen a devizahitelesek számára rossz hír.

A forint gyengülése ismét egybeesett a régiós devizák bukásával, különböző mértékben, de mindegyik közép-kelet-európai ország fizetőeszköze veszített a negatív gazdasági kilátások miatt. A lengyel zloty a kritikus 4,50-es szint fölé gyengült az euróval szemben, kedden délben 4,532 zlotyt kellett adni egy euróért. A cseh korona árfolyama 28,403-nál állt, míg a román lej 4,30-ig esett vissza.

A zloty gyengülésében közrejátszhatott, hogy tegnap a lengyel monetáris tanács egyik tagja, Jan Czeka úgy nyilatkozott, a lengyel jegybank akár 3 százalék alá is vághatja az irányadó kamatrátát a gazdaság folyamatos gyengülése és az infláció esése miatt. November óta 175 bázisponttal csökkentette a monetáris hatóság a kamatot. A ráta 4,25 százalékos értékkel még mindig duplája az eurózóna kamatszintjének, miközben az infláció 3,2%-ra csökkent közelítve a célzott 2,5 százalékos szintet. Czekaj szerint az irányadó kamat optimális értéke 3,5 vagy 3 százalék lehet.


Egy másik Tanácstag, Stanislaw Nieckarz is lazább, következetes politika követésére hívta fel a figyelmet. Nieckarz hozzátette, az Európai Központi Bank döntései és a növekedési lassulás függvényében akár 2,5-3 százalék közé is szállíthatják a kamatot a jegybank soron következő három kamatdöntési ülésén.

A fenti folyamatok arra utalnak, hogy ismét nem magyar sajátosság a forint gyengülése, így elvileg a Magyar Nemzeti Bank sem sokat tehet, hogy megállítsa a folyamatot, ugyanis a nemzetközi trendekkel nehéz szembe mennie.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!