Az Európai Központi Bank szerint az inflációs kockázatok még mindig felfelé mutatnak, azaz a jegybank még nem számít a pénzromlás ütemének tartós csökkenésére. A bank szakemberei is az árstabilitást hangsúlyozták nyilatkozataikban, így elképzelhető, hogy a vártnál később kezdődnek csak el a kamatcsökkentések.
Lucas Papademos, az EKB alelnöke Hamburgban elmondta: a központi bank mindent meg fog tenni, hogy megőrizze az árstabilitást. Yves Mersch, az EKB egyik döntéshozója pedig azzal indokolta a felfelé mutató inflációs kockázatokat, hogy a közelmúlt magas olajára még mindig bér-ár spirállal fenyeget.
Bár az olaj ára mintegy 30 százalékkal esett júliusi csúcsához képest, de még így is 60 százalékkal drágább a nyersanyag, mint mondjuk két éve. Az EKB attól tart, hogy a magas energiaköltségek a cégeket arra fogják ösztönözni, hogy emeljék áraikat, akkor viszont a dolgozók is magasabb bért fognak követelni, hogy meg tudjanak élni. Ezzel pedig egy ár-bér spirál alakulna ki.
Ugyanakkor a jegybanknak arra is ügyelnie kell, hogy az európai gazdaság folyamatosan lassul. A második negyedéves negatív növekedési adattal kapcsolatban Papademos azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság visszaesése sokkal feltűnőbb és váratlanabb, mint arra korábban számítottak. A mai jelentés szerint az EKB még mindig arra számít, hogy Európa gazdasága fokozatosan tér majd magához.
A legutóbbi adat szerint az eurozóna inflációja 3,8 százalékon állt, ez majdnem kétszerese a központi bank 2 százalékos céljának. Ennek köszönhetően az EKB júliusban hétéves csúcsra, 4,25 százalékra emelte az alapkamatot, miután előtte egy évig változatlan volt a ráta.
A jegybank szakemberei szerint az inflációs kockázatok mostanra sem enyhültek, ez pedig arra ösztönözheti a döntéshozókat, hogy a korábban vártnál később kezdjenek kamatcsökkentésbe. A múlt héten az EKB 3,5 százalékra emelte idei inflációs várakozását, 2009-re pedig 2,6 százalékos pénzromlást várnak.
