A három nagy autógyártó közül a General Motors van a legnagyobb bajban, a szakemberek attól tartanak, hogy a cég kifogyhat a pénzből, mire az új Kongresszus feláll 2009 elején - írja a Bloomberg. A képviselőknek még két napjuk van arra, hogy felújítsák a tárgyalásokat az autógyártók megmentéséről, de már egyre többen vizionálnak szörnyű jövőt a vállalatoknak, ez pedig akár több millió ember munkahelyét is veszélybe sodorhatja.
A demokraták azt javasolták a Kongresszusban, hogy a szeptemberben elfogadott 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag egy részét használják fel az autógyárak megmentésére. A republikánus képviselők és a Bush-kormányzat azonban egyelőre mereven elutasítja ezt a megoldást. A képviselőknek még két napjuk van arra, hogy megegyezzenek, utána majd csak januárban, az új Kongresszus megalakulásakor lesz lehetőség arra, hogy segítsenek az autógyárakon. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy addigra a General Motors kifogy a pénzből.
Harry Reid demokrata képviselő azt szerette volna elérni, hogy a Kongresszus csütörtökön szavazzon a javaslatról, azonban a republikánusok képviselője ezt elutasította, mivel egyelőre nem is foglalták írásba a tervet. "Szembe kell néznünk a realitással, a realitás pedig az, hogy több különböző nézőpontból is megvizsgáltuk a kérdést" - mondta el Kim Bond republikánus szenátor. Bond hozzátette: nem fogják hagyni, hogy a korábban az üzemanyagtakarékos autók támogatására elfogadott 25 milliárdos összeget az autógyárak megmentésére használják fel.
Ha a hét végéig nem sikerül megegyezni, akkor az autógyáraknak januárig kell várniuk, akkor áll fel ugyanis az új Kongresszus, melyben már a demokratáknak nagyobb többségük lesz, így könnyebben át tudják vinni elképzeléseiket. Rick Wagoner, a General Motors elnök-vezérigazgatója korábban már kijelentette, hogy az autógyártók még az új kormány hatályba lépése előtt szeretnének állami segítséget kapni, ugyanis a hitelválság erősen sújtja eladásaikat a tengerentúlon, napról napra szenvednek el veszteségeket.
A General Motors részvényei idén már 89 százalékkal lettek olcsóbbak a New York-i tőzsdén, míg a Ford-papírok 81 százalékot veszítettek értékükből az év eleje óta. A General Motors november elején bejelentette, hogy rövidesen teljesen elfogy az a 11 milliárd dolláros készenléti tartalék, melyből havonta kifizeti a számláit.
A harmadik negyedévben 6,9 milliárd dollár volt a GM kiadása, idén pedig már 16,2 milliárd dollárt szórt el a cég. Wagoner szerdán azt nyilatkozta, hogy 2009 első felében negyedévenként 3,6 milliárd dollárra csökkenti majd kiadásait az autógyártó. "Továbbra is mindent megteszünk azért, hogy növeljük a rendelkezésre álló készpénzt" - nyilatkozta szerdán Wagoner egy interjúban, miután kiderült, hogy a törvényhozók továbbra sem tudtak megegyezni.
Az autógyárak azért várnak segítséget az államtól, mert az autóeladások 17 éves mélypontra estek vissza idén. A GM arról számolt be, hogy a harmadik negyedévben 4,2 milliárd dollár volt a vesztesége, míg 2004 vége óta már 73 milliárd dollárt bukott a cég.
A demokrata kongresszusi képviselők már azokat a megoldásokat is megvizsgálták, hogy miképp tudna Bush elnök a Kongresszus jóváhagyása nélkül beavatkozni. Elvileg a Fehér ház a képviselők beleegyezése nélkül is mondhatja azt, hogy a 700 milliárdos mentőcsomagot kiterjeszti az autógyárakra, de erre a jelek szerint kicsi az esély, a kormány több tagja ugyanis már kijelentette, hogy elutasítják ezt a megoldást.
A Kongresszus egy része azért bírálta az autógyárak vezetőit, mert magángépekkel repültek Washingtonba a kongresszusi tárgyalásra. A törvényhozók szerint a vállalatok menedzsereinek is spórolni kéne kiadásaikon, például repülhetnének menetrend szerinti járatokkal. Wagoner tavaly 14,4 millió dolláros fizetést kapott a General Motorstól, ebből 1,56 millió volt az alapfizetés, míg a Ford elnök-vezérigazgatója ennél is magasabb, 21,7 millió dolláros juttatást vett fel.
A General Motors vezetője elismerte azt, hogy ha az állam pénzt juttat az autógyáraknak, akkor a következő években sokkal jobban beleszólhat majd a cégek működésébe. Azaz elképzelhető, hogy végül hasonló megoldásra jutnak majd, mint a bankokkal kapcsolatban: az állam kisebbségi tulajdonrészt vesz, a pénzért cserébe beleszólhat a működésbe.
