2009. november 10. 19:21

Továbbra is kérdéses a lakáspiac fellendülésének időpontja, ám az ingatlanos szakemberek szerint jövőre ennél már csak jobb jöhet.

Az ingatlanpiac válsága már elérte a mélypontját - vélte a portfolio.hu keddi budapesti ingatlan konferenciáján a résztvevők mintegy fele a tanácskozáson rögtönzött szavazáson. Az előadók és a vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy a jövő év jobb lesz az ingatlan szektorban, mint az idei volt. Vélhetően az ipari, logisztikai ingatlanok piacán kezdődik el a fellendülés, majd az irodapiac következik, de érezhető növekedés csak 2011-től várható, mivel a magyar ingatlanpiac a globális gazdasági válságból való kilábalás függvénye.

Úgy vélték a résztvevők, hogy a lakáspiac fellendülése a leghomályosabb pont. A keresletet korlátozza az, hogy az állam minimálisra csökkentette az építési- vásárlási támogatást. Ugyanakkor a befektetési eszközök körében népszerűbb lett a lakás a válság alatt, de nem biztos, hogy ez a fellendülés során is megmarad.

A részvevők kézhez kapták az FHB Jelzálogbank Nyrt. Lakásindex című kiadványát, amely 1998 és 2009 között kíséri nyomon a változásokat. Az index 50 pontról indult 1998-ban, és a csúcsot 2008 első negyedévében - közel 200 ponttal - érte el. Az idei első negyedévben 180 ponton állt az index. A lakásárak 1998 eleje és 2000 vége között 132 százalékkal, 2001 és 2003 között 60 százalékkal emelkedtek. A következő periódusban, 2004 és 2007 között már csak 18 százalékkal nőttek a lakásárak, azt követően viszont 8 százalékkal csökkentek az árak.

A konferencián szóba került a befektetési ingatlanok adóztatása is. Ez év nyarán született meg az a törvény, amely becsukta az addigi kiskaput: az ingatlanokat projekt cégekbe "csomagolva" adták-vették, és így sem adót, sem illetéket nem fizettek utánuk.


Az új szabályozás kiemelten kezeli azokat a cégeket, amelyek eszközei között az ingatlan meghaladja a 75 százalékot (ezek az ingatlannal rendelkező cégek). Ezek adás-vétele adó- és illetékköteles. Az ingatlanos céget eladó vállalkozások társasági adót fizetnek, még a külföldiek is, amennyiben a székhely országával Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye, vagy ha van, ebben az esetben lehetővé teszi az adóztatást Magyarországon. Az illetéket viszont jelentősen csökkentette a parlament.