Az Erste Bank szakemberei szerint Közép-Kelet-Európa olajszektora jelenleg alulárazott, a részvények többségét eladásra ajánlják. A nemzetközi tőzsdepánik megviselte a régió energiaszektorát is, ennek ellenére idén még számottevő nyereség várható, a kilátások a későbbi évekre sem rosszak.
A magas olajár valamint a tőzsdepánik ellenére az Erste Bank elemzői szerint a régió energiaszektorának profitja idén még a tavalyi szintet is felülmúlja majd, a jelenlegi árfolyamok mélyen a részvények valós értéke alatt vannak.
A kelet-közép-európai olajrészvények a 2008-ra várt nyereséghez viszonyítva nyolcszoros P/E ráta mellett forognak (ám az INA papírjai nélkül ez az érték mindössze 6,1-et mutat), a 2009-es becsült nyereség alapján pedig csak 7,3-szoros értéket mutatnak (az INA nélkül mindössze 6,2-et). Ezzel szemben az európai szektortársak 2008-ra vonatkozóan 10,8-szeres, 2009-re vonatkozóan pedig 9,8-szeres P/E ráta mellett cserélnek gazdát. A kelet-közép-európai olaj- és gázszektor alulértékeltsége az elkövetkezendő két évre szóló EV/EBITDA értékekben is visszatükröződik, jóllehet a számadatokat alaposan megdobja a Petrom és kiváltképp az Mol általi felvásárlás hírére felértékelődött INA.
„A befektetők nagy kockázatot tulajdonítanak a kelet-közép-európai papíroknak, emellett a részvényárfolyamok a pénzpiacokon eluralkodó általános eladási hullám miatt nyomás alatt állnak. Mindezek ellenére az érintett táraságok üzemi teljesítménye igen nagy” – jelentette ki Jakub Zidon, az Erste Csoport olaj- és gázipari elemzője.
A legnagyobb fantáziát továbbra is az OMV-ben látják az elemzők, az osztrák olajcégre 55 eurós célárat állapítottak meg. A Mollal kapcsolatban tartásról vételre változtatták az ajánlást annak ellenére, hogy nincsenek potenciális növekedési tényezők a láthatáron. Pozitívumként kiemelték a szakemberek, hogy a magyar cég jelenleg magas dízel-árréssel büszkélkedhet, a tervek szerint rekord közeli negyedéves eredményekről számol majd be.
Az Erste Csoport elemzői csökkentésre minősítették le az INA papírjait, hiszen a részvényárfolyamot a MOL 2800 kunás részvényenkénti felvásárlási ajánlata hajtotta fel, az ajánlott ár pedig magasabb a 2500 kunás célárnál. Azonban a MOL általi felvásárlás esetén jelentkező potenciális szinergiahatások akár részvényenként 460 kunával is feljebb srófolhatják az árfolyamot, ami viszont már igazolná a jelenlegi árszintet.
"Az euró/dollár árfolyamra vonatkozó várakozásainkkal összhangban a 2008. évre és az azt követő időszakra 105 dollár/hordóra emeltük a nyersolaj piaci árára vonatkozó előrejelzésünket, ám ezt a várakozások szerint fokozatos áresés követi egészen 80 dollár/hordóig, ami hosszú távon fenntartható árat jelen" – mondta Jakub Zidon. "Az árrésekre vonatkozóan azzal számolunk, hogy a finomítói árrések középtávon csökkenni fognak a nagyobb kínálat által kifejtett nyomás következtében, ugyanakkor a petrolkémiai árrések (a csökkenő olajár nyomán) némiképp magukhoz térnek az elkövetkezendő években. A kelet-közép-európai olajtársaságokkal kapcsolatban továbbra is az erős upstream-üzletággal rendelkező vállalatok (OMV, Petrom), illetve a közepes olajpárlatokat nagy százalékban előállító finomítók (MOL) a kedvenceink rövid távon" - olvasható az Erste elemzésében.
Az Erste szakemberei szerint a jövőben is folytatódnak a vállalategyesülések a régió olajszektorában. Lengyelországban a PKN Orlen és a Lotos összeolvadása a következő parlamenti választások idején lehet majd téma, ugyanakkor a Mol és az OMV együttműködésére már kevés az esély. A harmadik lehetőség a Mol és a PKN összeolvadása, mely jelenleg szintén valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen.Az OMV és a MOL tervezett „házassága” az igen alacsony fokú szinergiahatás miatt futott zátonyra, míg a MOL és a PKN közti esetleges integráció a régió északi és déli részét köthetné össze úgy, hogy a beolvasztott társaságnak nem kellene megszabadulnia az eszközeitől.
