Az Erste Group elemzői a kelet-közép-európai részvénypiacokról szóló, félévente megjelenő körképükben úgy látják, hogy a piacok rendkívüli mértékben a befektetői hangulatra támaszkodnak a Görögországban tapasztalható gazdasági-politikai forrongás következtében. Ezzel párhuzamosan a likviditás komoly kérdés marad, különösen a globális pénzáramlást és az aktív allokációkat tekintve.
Ugyanakkor a legfrissebb ZEW-Erste hangulatindex a válaszadók optimizmusáról tanúskodik a likviditással kapcsolatban. A kelet-közép-európai régió likviditási kilátásait firtató felmérésben a válaszadók 62 százaléka növekvő likviditásra számít a regionális tőkepiacokon. Sőt, több mint nyolcvan százalék véli úgy, hogy az euró övezet részvénypiacaival összehasonlítva a regionális piacok nagyobb fokú likviditást vonzanak. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek az indikátorok inkább hosszabb távra szólnak és a többség némileg megfogyatkozik, amikor a térség a világ vezető tőkepiacaival kerül összehasonlításra.
"A részvénypiacokra nehezedő másik aggodalmat a növekedési kilátásokra vonatkozó hangulat jelenti. Az OECD CLI index és a hasonló mutatók 12 havi teljesítménye közti eltérésre vonatkozó véleményünk is aláhúzza, a részvénypiacok messze állnak attól, hogy bármiféle kilátást is eufórikusan beárazzanak, inkább csökkenő növekedési ütemről szóló várakozásokról tanúskodnak. Így a lendület hiánya marad a tőzsdék legnagyobb problémája" - vázolja Henning Esskuchen, az Erste Group Kelet-közép-európai elemzések osztályának vezetője.
A fundamentumokat tekintve a konszenzus még mindig kedvező véleménnyel van a régióról. Még ha a növekedési várakozások csúsztak is lefelé, az árazás is velük tartott, így a piacok vonzóak maradtak.
"A harmadik negyedévre vonatkozó kilátásokból leszűrhető legfontosabb következtetés, hogy a piacokra nyomást kifejtő kérdések, többek között Görögország adósságproblémája, és az ezekkel kapcsolatban a közlemúltban felröppenő, többnyire pozitív hírek rövidtávon lendületet adhatnak a részvénypiacoknak. Ezt vélhetően az is alátámasztja, hogy a piacok a második negyedév során már meglehetősen mély szintekre jutottak le, ez pedig ugródeszkát jelenthet egy kisebb ralihoz. Azonban, ha hozzávesszük a még mindig kiszáradt pénzfolyamokat és a kilátásokra vonatkozó konszenzust, ami csökkenő növekedési várakozásokat vetít előre a negatívvá váló, illetve negatív szinteken maradó hozam-felülvizsgálatok nyomán, nem nagyon számítunk csodákra a harmadik negyedévben" - tette hozzá Henning Esskuchen.
A méretnagyság a legjelentősebb tényező, ami befolyásolja a technikai modellből leszűrhető ajánlásokat, és a pénzáramlást elnézve ez nem is okoz igazából meglepetést. Ugyanakkor az árazás a legtöbb piac esetében nagy súllyal esik a latba. "Az árazás addig nem válhat jelentős tényezővé, amíg a likviditás be nem segít abba, hogy ezek a kincsek emelkedni kezdjenek. Általánosságban véve nem számolunk azzal, hogy a harmadik negyedévben nagy áttörés történik a tőzsdéken. Amellett, hogy pozitív hírek érkezhetnek Görögországból és az Egyesült Államokból, a legjobb esetben is csak a második negyedév során elért nyomott szintekről történő visszatérést valószínűsítjük" – jósolja az elemző.
A magyar piac kapcsán a szakemberek azt írták, hogy a magyar tőzsde 8,9-es előremutató P/E értéke világos jelzést jelent, már ami az értékeltséget illeti. A korrekciós ráták meglehetősen szolidak, a növekedési ütemre vonatkozó konszenzus pedig elég ésszerűnek tűnik a maga 13-15 százalékával (euróban számolva). Ennek nyomán az Erste elemzői megvétózzák a kvantitatív modell eredményét, miszerint Magyarország a méret (negatívum) és a nyereségesség (pozitívum) között többé-kevésbé kiegyensúlyozott, és semleges piacnak kiáltjuk ki a budapesti börzét. Továbbra is a kormányzati intézkedésekben és a likviditásban látják a legnagyobb kockázatokat.
mfor.hu
