Ma is 4:3 lehetett a meccs eredménye
Kedd délután jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a Monetáris Tanács augusztus után újabb 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkenti az irányadó rátát. "Két javaslat volt a Tanács előtt, egy tartásról és egy 25 bázispontos csökkentésről szóló, végül szűk többséggel szavaztunk a csökkentésre" - mondta a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök.
A fentiek alapján valószínűleg ugyanaz volt a helyzet, mint augusztusban, amikor a tavaly tavasszal kinevezett négy külső tag szavazta meg a kamat csökkentését szembe menve az elnök és a két alelnök véleményével. Persze a pontos szavazati arányt és az egyes tagok szavazatait csak a két hét múlva megjelenő rövidített jegyzőkönyvből ismerhetjük majd meg.
Durván megemelték az inflációs prognózist
Szokás szerint az MNB stábja negyedévente elkészíti friss inflációs jelentését, melyet a Monetáris Tanács is megtárgyal a kamatdöntéssel egyidőben. A teljes jelentést csütörtökön ismertetik, azonban a fontosabb számokról már ma beszélt Simor. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban az idei prognózist 1,4 százalékos visszaesésre változtatta a jegybank szakmai stábja, júniusban még csak 0,8 százalékos visszaeséssel számoltak. Vagyis az MNB arra számít, hogy az első félév egy százalékos csökkenése után a hátralévő hónapokban tovább romlik majd a magyar gazdaság helyzete. A jövő évi kilátásokat kisebb mértékben fogta vissza a nemzeti bank, a korábbi 0,8 százalékos növekedéssel szemben most 0,7 százalékos bővülést tartanak valószínűnek.
(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a jegybank stábja szerint tartósan 10 százalék felett marad a munkanélküliség, emellett az idei évre egy százalékos, jövőre pedig 0,8 százalékos fogyasztásvisszaeséssel számolnak, így a hazai növekedés egyetlen forrása az export marad.
Lényegesen nagyobb változás történt az inflációs előrejelzésekben, sajnos a kedvezőtlen irányban. Az idei évre várt 5,3 százalékos átlagos drágulást 5,8 százalékosra emelte a jegybank, míg jövőre 5 százalékos áremelkedéssel számolnak, ami drasztikus emelés a korábbi 3,5 százalékos prognózis után. A maginflációt idén 5,2, jövőre pedig 4,9 százalékra várják a szakértők, utóbbi szám 1,9 százalékos emelést jelent a három hónappal ezelőtti előrejelzéshez képest.
(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
"A Tanács meglátása szerint az inflációs alapfolyamatok is romlottak, jövőre az adószűrt maginfláció 3,1 százalékos lehet, vagyis még ez is a 3 százalékos cél felett lehet" - emelte ki Simor. Hozzátette: a tagok véleménye szerint költségsokkok tartják magasan az inflációt, ezek a sokkok pedig az élelmiszer- és energiaárak várható emelkedése és a fajlagos munkaerőköltségek növekedése. Ugyanakkor a Monetáris Tanács tagjainak többsége szerint ezeknek a sokkoknak az elmúltával 2014-ban tartható lesz a 3 százalékos inflációs cél.
Van optimista és pesszimista forgatókönyv is
A fenti alappálya mellett Simor András elmondta, hogy az inflációs jelentésbe bekerült két kockázati szcenárió. Az első szerint a felvázoltnál kevésbé esik vissza a gazdaság, nem sérül annyira a potenciális kibocsátás, emellett nagyobb dezinflációs hatása lesz a gyenge keresletnek és a laza munkaerőpiacnak, így az infláció az alappálya alatt lehet. Ez tehát a kedvezőbb forgatókönyv, azonban a jelentés szerint még ez sem számol további kamatcsökkentéssel a következő fél évben.
A pesszimista alternatíva az, hogy még a most visszafogott prognózisnál is gyengébben teljesít majd a gazdaság, emellett nagyobb a valószínűsége a másodkörös inflációs hatásoknak, vagyis annak, hogy az egyszeri költségsokkok begyűrűznek az alapfolyamatokba is. Ezen a pályán a jelentés már monetáris szigorítást, vagyis kamatemelést tart szükségesnek.
"A Monetáris Tanács tagjainak többsége szerint a gyenge belső kereslet érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, a sokkok lecsengése után a 3 százalékos inflációs cél teljesülni fog. Emellett a tagok többsége úgy gondolja, hogy az európai válságkezelés intézkedései érdemben javítják a kilátásokat és csökkentik a hazai eszközök kockázati felárát" - fogalmazott a jegybank elnöke. A fenti szavak után nem lenne meglepő, ha ezek a vélemények nem Simor személyes álláspontját tükröznék, ez pedig arra utal, hogy fennmarad a már említett 4:3 arányú megosztottság a döntéshozók között.
"A Tanács tagjainak többsége úgy gondolja, hogy nem adta fel az inflációs célkövetést, hiszen a többség szerint 2014-ben teljesülhet a 3 százalékos cél" - mondta újságírói kérdésre Simor. Ebből a megfogalmazásból megint úgy tűnik, mintha az elnök a négy külső tag véleményét közvetítette volna, a saját személyes véleménye pedig ettől eltérne. A sajtótájékoztatón azt ki is hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyv megjelenéséig a többségi véleményt kommunikálhatja, személyes meggyőződéséről nem beszélhet.
Beke Károly
mfor.hu
