A Mol árfolyama ugyan nem változott számottevően az idei évben, hiszen az első negyedéves fellendülés után a kora nyári időszakban veszített értékéből a papír. Így az idei évben többnyire a 20 és a 22,5 ezres szint között hullámzott a tőzsdei árfolyam. Ugyanakkor az 1 000 forintos névértékhez képest így is jelentősnek mondható a tőzsdei jegyzés értéke, ez pedig felszínre hozta az igényt, hogy feldarabolják a részvényeket.
Szeptember 1-i hatállyal kerül sor a lépésre, ekkor a Mol részvények 1:8 arányú felaprózását végrehajtják. Az új névérték 125 forint lesz, tehát 1 db 1 000 forint névértékű törzsrészvény helyébe 8 darab, egyenként 125 forint névértékű törzsrészvény lép.
Érdekli a Mol részvény, esetleg Ön is vásárolna? Regisztráljon az Mfor Trader szolgáltatására, hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!
Felmerül, hogy miért érdemes feldarabolni a részvényeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar piacon a részvényfelaprózás (split) jellemzően növeli az adott részvény tőzsdei forgalmát, mivel az újabb szereplők belépése nyomán emelkedik a likviditás. A hivatalos kommunikációban a Mol is azt jelezte, hogy ezzel szeretnék biztosítani a lakossági befektetők számára, hogy akár kisebb összegű befektetéssel is tulajdonrészt tudjanak vásárolni a Molban.
Az ilyen típusú lépésnek számos esetben az árfolyamra is jótékony hatása van, főként amennyiben olyan időszakban következik be, mikor a vállalat stabilan, jól teljesít. Erre több példát is láthattunk a közelmúltban a hazai, illetve nemzetközi piacokon.
Az split kapcsán az Equilor elemzői korábbi hazai és nemzetközi példákat is megvizsgáltak, és azt tapasztalták, hogy a felaprózást megelőző és az azt követő 3 hónap árfolyama szinte minden esetben növekedést hozott. Ezzel szemben a nemzetközi piacon már korántsem egyértelmű, hogy egy ilyen lépés a forgalom növekedésével járna.
A múltbéli tapasztalatok azt mutatják idehaza, hogy az esetek többségében a részvényfelaprózást követően a forgalom növekedésével együtt a részvény árfolyama is jelentősen emelkedni kezdett. Az OTP a 2002-es splitet követő 3 hónapban +9,8 százalékos teljesítményt ért el, úgy, hogy közben a másik három blue chip (Mol, Richter, Telekom) árfolyama csökkent. Hasonló volt a helyzet a Richter esetében, amely szintén árral szemben úszott a feldarabolást követően. A gyógyszergyártó esetében 35 700 forintnál történt meg az 1:10-es felaprózás. A részvény forgalma több mint megkétszereződött, az árfolyama pedig közel 15 százalékot emelkedett a következő negyedévben.
A két amerikai óriás esetében vegyes képet láttunk, mivel az Apple forgalma csökkent a felaprózást követően. Ez az időzítéssel is magyarázható, hiszen nyár elején történt a split. A Netflix 67 azázalékos forgalom növekedése viszont kiemelkedőnek mondható, még ha az árfolyam nem is mutatott érdemi emelkedést 3 hónap alatt. A Henkelnél a forgalom szinte változatlan maradt, azonban árfolyama közel 7 százalékot esett a kedvezőtlen piaci környezet hatására.
Nagy kérdés, hogy a Mol esetében a split valóban pozitív hozadékkal jár-e, az Equilor elemzői ugyanakkor úgy vélik, hogy igazi emelkedés akkor jöhet, ha kedvező a részvénypiaci hangulat, és a vállalat fundamentumai is jók. Jelenleg elmondható, hogy a hazai makrokörnyezet támogató, a Molban pedig látható annyi potenciál (INA lehetséges eladása, kiskereskedelmi szegmens eredmény növekedése), amely a felaprózás után is lökést adhat az árfolyamnak.
