5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Jövőre is csak az tud lakást vásárolni, akinek rendelkezésre áll a vételár, vagy a hitelhez előírt minimálisan 25%-os önrész, a jelek szerint ugyanis a korábban nagy népszerűségnek örvendő lakástámogatási rendszerek aligha indulnak újra. Mindez a nagy túlkínálatnak, a továbbra is bivalyerős svájci franknak és a gyenge vásárlóerőnek köszönhetően nagy valószínűséggel a következő hónapokban is nyomott árakat hoz. Érdemes már beszállni?

Összességében stagnáló állapotot mutatott az ingatlanpiac 2010-ben, tovább már nem romlott, de nem is javult a helyzet – vélekedtek az mfor.hu által megkérdezett piaci elemzők a lakásszektor idei teljesítményéről. Noha a kormányváltás után többen is bizakodtak abban, hogy a 2008 ősze óta kivérezett állapotban lévő piac akár állami segítségnyújtással is végre erőre kap, a realitások felülírták a túlzott optimizmust.

Elmaradó bejelentések

Bár a piaci szereplők egy része a választások környéki hangulatban optimistán gondolkodott, az apró jelek már nyáron is arra engedtek következtetni, hogy a tervekkel ellentétben jelentős mennyiségű költségvetési pénz idén aligha áramolhat a lakáspiacra. Először akkor mérséklődött a támogatási rendszerek újraindítását várók lelkesedése, amikor Brüsszelben egyértelművé tették, hogy az Unió nem tolerálja az előzetesen elfogadott költségvetési hiánycéltól történő eltérést – így nyilvánvalóvá vált: aligha lesz pénzügyi forrás a lakásvásárlások ösztönzésére.

Általánosságokon kívül nem sok derült ki idáig a frissen bevezetni tervezett bérlakás-építési programról sem – melynek megvalósítása majd a következő években lesz esedékes. Kérdéses azonban, hogy a lakástulajdonhoz foggal-körömmel ragaszkodó hazai vásárlóközönséget milyen konstrukciókkal lehet majd rávenni arra, hogy inkább egy bérlakásban éljen, illetve lesznek-e olyan beruházók, akiknek megéri a konstrukció. Banki körök szerint ráadásul "meglehetősen sok kérdés" merülne fel a téma finanszírozásával kapcsolatban is.

Túl a holtponton, de messze a csúcs

Az ingatlanforgalmazók beszámolói szerint a viszonylag gyenge 2009-es évhez képest 2010-ben már némileg javult az értékesítés, sőt a piacvezető hálózat több alkalommal is eladási csúcsokról számolt be. Ennek ellenére még mindig rengeteg a piacon az eladó, nyomott árú lakás, melyek közül sok hónapok, évek óta hiába keresi gazdáját a többszörös árcsökkenések ellenére is. A tapasztalatok szerint a továbbra is kitartóan drága svájci frank is nehezíti a piac dinamizálását: a háztartások egy része fizetni már alig tud, a jelentősen megnövekedett pillanatnyi hiteltartozás miatt pedig kiszállni sem mindig éri meg.

Elemzők azonban az idei év folyamán is többször rámutattak: a hazai lakáspiac voltaképp egy mesterséges "kegyelmi" állapotban van – hiszen a még a Bajnai-kormány által elrendelt, majd az Orbán adminisztráció által is meghosszabbított kilakoltatási moratórium egyelőre azokat is védi, akik csak jelentős késéssel, vagy már nem tudják fizetni törlesztő részletüket – és ők sajnos nincsenek kevesen. Nagy kérdés, hogy ez az állapot meddig tarthat: az mindenesetre biztos, hogy a mostani gazdasági helyzetben a lakásárverések tömeges elindításának lehetősége sem politikai, sem szociális, sem pedig ingatlanpiac szempontból nem tűnik ésszerűnek.

Óvatos intézkedések

Kormányzati oldalról az idei évben – a már említett kilakoltatási moratóriumon túl – négy jelentősebb tervről lehetett folyamatosan hallani: a devizahitelesek megmentésére létrejövő Nemzeti Eszközkezelőről, a lakástakarék-pénztárak helyzetbe hozásáról, a már említett bérlakásépítésről, valamint a devizahitelesek védelmére létrejött 7+1 pontról. Ezek közül idáig az utóbbi valósult meg, az eredeti tervekhez képest némileg felpuhult (Lásd Visszakoztak Rogánék: visszafogott lett a hiteladósokat mentő törvénytervezet) változatban – bár valamelyest erősíti a hitelezettek pozícióit, az egyik legerősebb eleme, mely szerint a bankok nem követelhettek volna az ingatlan aktuális piaci értékénél többet az adóstól végül a pénzügyi szféra erőteljes tiltakozásának nyomán kimaradt a rendeletből. (Ez utóbbi gyakorlatilag kétségessé tette volna a jelzáloghitelezés hazai jövőjét).

A Nemzeti Eszközkezelőből egyelőre nem lett semmi, bár többféle forgatókönyv is napvilágot látott – szakmai körök azonban úgy vélik, nem igazán van miből lakáshiteleseket menteni, bízzák ezt akár az államra, akár az önkormányzatokra. Helyes iránynak tűnik viszont a lakástakarék-pénztárak szerepének erősítése, és a kapcsolódó állami támogatás növelése (ezzel a konstrukcióval viszont nem lehet azonnal vásárolni) – mindez egy valóban hatékonyan működő, egyelőre hazánkban csak nyomokban létező bérlakás-programmal közép és hosszútávon pozitív hatással lesz a piacra.

Érdemes már beszállni?

A szinte egyértelmű szakmai konszenzus szerint igen, az árak ennél lejjebb már aligha mennek, sőt egyes vélemények szerint a jövő évi SZJA csökkenés egy nagyon picit már mozdítani is tud majd a piacon. Attól mindenesetre, hogy hirtelen újabb, lakossági vásárlási roham tör ki, egyelőre nem kell tartani, megismerve a kormányzat véleményét a Fészekrakó és a Szocpol esetleges újraindításáról.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!