"A forgalmazók 95 százaléka képes a folyamatos üzletmenetet helyreállítani, így hétfőtől újra működhetnek az ingatlanalapok a tíznapos felfüggesztés után" - mondta el Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón.
Mint ismeretes, a PSZÁF november 10-én tíz napra függesztette fel az ingatlanalapok vagyonjegyeinek értékesítését és beváltását, a tíz nap most járt le. A felfüggesztésre azért volt szükség, mert októberben tömegesen vontak ki pénzt az alapokból. Szalai Sándor szerint ennek elsődleges oka az MNB kamatemelése volt, a magasabb kamat miatt sokan fektettek bankbetétbe.
Napi 11,5 milliárdot vontak ki
"Októberben napi 11,5 milliárd forint volt a tőkekiáramlás a befektetési alapokból, ez az ingatlanalapok felfüggesztése után mérséklődött 4,5-5 milliárdra. Ugyanakkor az eszközvásárlások az utóbbi tíz napban napi 6,5 milliárd forintot tettek ki, tehát kijelenthető, hogy a befektetési alapok másik három típusa megfelelően működik" - hangsúlyozta Szalai Sándor. Szerinte hétfőtől kisebb kilengésekkel normális lesz az üzletmenet.
"Az utóbbi tíz napban aktív egyeztetést folytattunk nem csak a piaci szereplőkkel, hanem a törvényhozókkal is. Ennek köszönhető, hogy megszületett a Tőkepiaci törvény módosítása, mely sok tekintetben tisztázza az ingatlanalapok helyzetét" - mondta el Varga Csaba. A módosítás után például az alapkezelőknek lehetőségük lesz hitelt felvenni az ingatlanvagyon bizonyos százalékára, hogy legvégső esetben ki tudják fizetni a betéteseket. A másik jelentős változás, hogy az alapok kezelői kérhetik, hogy a PSZÁF 180 napra függessze fel működésüket, ha ismét tömeges lesz a tőkekivonás.
95 százalék teljesítette a feltételeket
November elején a PSZÁF elsősorban azt kérte az alapkezelőktől, hogy a Kezelési Szabályzatukban tájékoztassák az ügyfeleket, valamint hívják fel a figyelmet arra, hogy az ingatlanalapok a hosszútávú befektetés formái. "Minden alapkezelő beadta a kérelmét a forgalmazás újraindítására, ezek formailag meg is feleltek a követelményeknek. Az elmúlt napok tárgyalásain arra a következtetésre jutottunk, hogy a forgalmazók 95 százaléka képes helyreállítani a folyamatos üzletmenetet hétfőtől" - jelentette be Varga Csaba. Hozzátette: az alapok fennmaradó 5 százalékával a hétvégén is folytatják a tárgyalásokat, ha pedig nem sikerül megegyezni, akkor több lehetséges megoldás van. Azok az alapok, melyek nem tudják teljesíteni a feltételeket, átadhatják eszközeiket egy másik alapnak, zárt végűvé alakulhatnak, egyesülhetnek egy másik ingatlanalappal, vagy pedig új zárt végű alapot hozhatnak létre, melyen keresztül folytathatják a működést. A PSZÁF főigazgatója szerint ez a probléma kisebb alapokat érint, melyek mögött nem áll egy nagy bank sem.
"A következő időszakban nem számítunk jelentős megrázkódtatásra a piacon, azonban a magas jegybanki alapkamat továbbra sem kedvez a befektetési alapoknak" - mondta el a BAMOSZ elnöke. Hozzátette: várhatóan folytatódni fog a tőkekivonás, de az októberinél kisebb mértékben. Szerinte az ügyfeleknek a jövőben fel kell mérni a kockázatokat, tisztában kell lenniük azzal, hogy az ingatlanalapok hosszútávú befektetések, nem egy-két hónap után kell kivenni a pénzt. Szalai Sándor szerint a jelenlegi helyzetben mindenkinek az az érdeke, hogy tényleg csak azok vonják ki a tőkéjüket az alapokból, akiknek sürgősen szükségük van rá.Varga Csaba elmondta: a Tőkepiaci törvény módosításai közül a legfontosabb talán, hogy az alapkezelők ezentúl vehetnek fel hitelt ingatlanvagyonukra, így a törvényben előírt 90 napnál rövidebb idő alatt kifizethetik ügyfeleiket, ha szükséges. A hitel elsősorban az anyabanktól érkezhet, ritkább esetben pedig maga az alapkezelő is vehet fel kölcsönt.
"A tárgyalások alapján megállapítható, hogy a hat legnagyobb ingatlanalapból öt kész arra, hogy hitelt vegyen fel, amiből kifizetheti az ügyfeleknek az előleget" - tette hozzá a PSZÁF főigazgatója. A szakemberek szerint az, hogy sokan élnek majd a hitellehetőséggel, csökkentheti a hozamokat, de ez várhatóan nem lesz jelentős.
