2008 szeptemberének végéig több mint 20 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és 31 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 1 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Eladás céljára 3 százalékkal kevesebb lakást építettek, az arányok pedig némileg a természetes személyek által történő építkezések felé tolódtak el, míg a vállakozói beruházások aránya ezzel párhuzamosan csökkent. Végefelé jár a kalákás építkezések korszaka, a kivitelezések mindössze 19 százalékban alkalmaztak házilagos erőket, a maradékot már az építőiparra bízták.
Ahogy a garzonlakások egyre inkább mennek ki a divatból a vevők körében, úgy követik ezt a lakásépítési trendek is: a legjobban a kislakások építése esett vissza, míg a 60 m2-nél nagyobb ingatlanok építése nőtt meg a legnagyobb mértékben – egybecsengve azzal, hogy felmérések szerint a hazai lakásvásárlók döntő többség a 2-2.5 szobás lakásokat keresi, míg a minigarzonok iránt az utóbbi években jelentősen visszaesett az érdeklődés. Az új lakások átlagos alapterülete 90 m2, 3 m2-rel több, mint 2007 hasonló időszakában.
Elemzők szerint az építőipari visszaesés a gazdasági válság hatására tovább folytatódhat, már most több beruházó is áttolta idén indítani tervezett projektjét a jövő évre, ráadásul a nagyon népszerű svájci frank alapú hitelforrások erőteljes beszűkülése után a vásárlók is jobban meggondolják, eladósodnak-e a jelen helyzetben akár 20-30 évre. Mindenesetre a legfújabb tapasztalatok szerint a vevők kezdik „ízlelgetni” az euro-alapú hiteleket, valamint nagyobb arányban jelentek meg a piacon készpénzes vásárlók.
Korai azonban még temetni az újlakás-piacot, hiszen sokan még mindig „életérzést” is szeretnének vásárolni az új lakással együtt, másrészt pedig mind az állami támogatási rendszer fennálló keretei, mind pedig a bankok finanszírozási politikája is idáig inkább az újonnan épült ingatalanok felé terelgette a vevők egy részét. Ráadásul Budapest egyes kerületeiben még mindig viszonylag jól fogynak az új építésű lakások, de tény,hogy a gyenge közlekedési lehetőségekkel rendelkező, kieső helyen lévő projektek gazdái komolyabb gondokkal is szembenézhetnek majd a későbbiekben.
Mindezek mellett arra is hiába várnak egyelőre a vevők, hogy az új lakások árai jelentős csökkenésnek induljanak – az építőipari költségek növekedése miatt is a fejlesztők folyamatosan, kb. az inflációt követő mértékben emelik a lakások árait, esetleg néhol akciókkal megspékelve. Csalódniuk kellett viszont azoknak a külföldi befektetőknek, akik látatlanban tömegével vették a lakásokat bizonyos projektekben – az ő számításaik nem minden esetben váltak be.
