2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Éves szinten is a világ második legnagyobb gazdaságává vált Kína, derült ki Japán negyedik negyedéves kibocsátási adataiból. Az ázsiai ország 2020 és 2030 között várhatóan az Egyesült Államokat is megelőzi.

Kína pár éve még csupán a világ hatodik legnagyobb gazdasága volt, ám 2005-ben megelőzte Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig Németországot is. Az ország mára a világ legnagyobb autópiacává nőtte ki magát, és a tavalyi évben, Németországot megelőzve a világ legnagyobb exportőrévé is vált. Emellett, ma már Kína fogyasztja a legtöbb energiát is.

Az Egyesült Államok, mint a világ legnagyobb gazdasága jelenleg éves szinten 14 800 milliárd dollárt állít elő, míg Kína egyelőre kevesebb, mint 6000 milliárdot. A jelenlegi növekedési ütemekkel számolva az ázsiai ország már 2020 körül utolérheti Amerikát, ám valószínűbb, hogy ez a folyamat inkább 2020 és 2030 között következik be.

Az utóbbi hónapok arról szóltak, hogy Kína és Japán egymást előzgették a második helyen. A hétfő reggel megjelent japán GDP-adat ismeretében ismét a kínai gazdaság a második legnagyobb. 

Az ország gyors, az utóbbi évtizedben 10 százalék körüli gazdasági növekedését azonban hosszabb távon számos körülmény veszélyeztetheti. Az egykepolitika eredményeként lassan Kína számára is problémát jelenthet az elöregedés, az alacsony bérszínvonal is egyre kevésbé tartható, a Foxconnban történt öngyilkosságok, vagy a Honda üzemeit nyáron érintő sztrájkok felfelé hajthatják a munkaerő árát az országban.

A jüan gyorsabb felértékelését sürgető hangok is egyre erősebbek, lévén a fejlett világ számára komoly problémát okoz az ország külkereskedelmi többlete. A kínai külkereskedelmi mérleg egyébként januárban 9 hónapos mélypontra esett, miután az export 38 százalékos növekedésével szemben az import 51 százalékos bővülése áll.

Rövidebb távon az inflációs kockázatok fékezhetik a kínai gazdaságot: a jegybank az elmúlt hónapokban háromszor is megemelte az alapkamatot a pénzromlás miatt. Kedden közlik a kínai hatóságok a januári inflációs adatokat, melyek akár ismét felboríthatják a piacot. 

Kína növekedésében a jövőben egyre fontosabb szerephez juthat a belső kereslet az export rovására, ami egyfelől a gazdaság fejlődésének természetes velejárója, ám emellett a növekedés mérséklődését is magával hozhatja.

Kosztolányi Bálint
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!