A AXA tavaly novemberi elemzésében Kínával kapcsolatban a legnagyobb kockázatot magában hordozó tényezőnek az export drasztikus leállását, a gyárbezárások során hirtelen megjelenő és társadalmi feszültségeket generáló munkanélküli embermilliókat, valamint az esetlegesen protekcionistának ítélt gazdaságpolitika miatt az USA-val történő konfrontáció lehetőségét emelte. Milyen irányba haladtak az elmúlt bő fél évben a folyamatok?
Egy 2007-es IMF tanulmány arra mutat rá, hogy a fejlesztések és a technológia transzfer révén a kínai export importhányada már lényegesen alacsonyabb, mint az ezredforduló környékén volt. Kínát így már nem igazán lehet egy nagy „összeszerelő műhelynek” tekinteni, ahol a termelésben a belső hozzáadott érték minimális lenne csupán. Véleményünk szerint a kínai gazdaság vizsgálatánál a kiindulási pont így továbbra is az marad, hogy a növekedést eddig meghatározó export miatt, a globális gazdasági ciklus alakulásának függvényében Kína igen sérülékenynek tekinthető; nem tud olyan egyszerűen leválni a világgazdaság meghatározó folyamatairól és a belső fogyasztás jelenleg még nem tud magában kétszámjegyű növekedési dinamikát produkálni – olvasható az AXA csütörtökön kiadott elemzésében.
V-alakú visszapattanás?
Mindezek ellenére a piac úgy tűnik, már kezdi beárazni, hogy Kína igen korán lecsatlakozva a globális piaci trendekről, elsőként és talán egyedüliként fogja végrehajtani a V-alakú visszapattanást. Egyre élesebben rajzolódik ki az a vízió, hogy a növekedés felpörgetéséhez új motorokat beépítve talán már 2010-re ismét kétszámjegyűre gyorsítja fel a GDP-bővülés ütemét.
A beinduló félelmetesen gyors gazdasági visszapattanásban oroszlánrésze volt, hogy a kínai kormány tavaly igen gyorsan reagálva indította be a 4 billió jüanra (586 milliárd dollárra) rúgó fiskális ösztönző csomagot. Az ország alapvető stratégiája a hatalmas mennyiségű pénz gazdaságba való bepumpálásával élénkíteni az aktivitást, amíg az export újraindításához szükséges globális kereslet nem talál ismét magára.Ha kell, akár több éven keresztül is.
Jelenleg most már elmondható, hogy Kína egész területén, a gazdaság teljes növekedésében fontos szerepet játszanak a különböző állami ösztönző programok. Ha ezt a hatalmas stimuláló programot hirtelen leállítanák és az özönvízszerű likviditás pénzcsapját elzárnák a növekedés egyik negyedévről a másikra alacsony egyszámjegyű értékre esne vissza vagy rosszabb esetben teljesen kinullázódna. Egyelőre azonban a terv tökéletesen működik, a kieső export teljesítményét és a gazdaságba továbbgyűrűző pozitív hatásait többé-kevésbé fiskális programokkal helyettesítik. Ez azonban többéves időhorizonton nem tartható fenn. Amennyiben azonban a globális válság még idén véget ér ez a stratégia tökéletesen áthidalhatja a külső sokk okozta export-visszaesést.
Meddig tartható fenn a hitelezés?
Ez azért is volt kulcsfontosságú, mivel a gigantikus projekt jelentős részének a forrásait a bankoknak kellett finanszírozniuk vagy inkább „túlfinanszírozniuk”. A kínai kormány még tavaly novemberben feloldotta a hitelezésre kivetett korábbi korlátozásokat. Az első félévben kibocsátott új hitelek mennyisége pedig év/év alapon a triplájára, 7366 milliárd jüanra (1077 milliárd dollárra) emelkedett és már közel 50 százalékkal meg is haladta a központi bank egész éves előrejelzését. Érdekes azonban, hogy háromszor akkora hitelezési aktivitás mellett sem lehet a „standard” kínai 10 százalékos GDP dinamikát elérni.
A kínai jegybank egyelőre nem szándékozik monetáris oldalon az alapkamat vagy a tartalékolási ráta emelésével fékezni a hitelezési aktivitást. Ehelyett a bankok „szóbeli figyelmeztetésével” és nyíltpiaci műveletekkel kezdte el fokozatosan szigorítani a banki hitelezést.
Az elmúlt napokban a piaci szereplők éppen a hitelezés visszafogása miatt kezdtek el aggódni, ugyanis a kínai lapokban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint az állami bankok a második félévben lényegében majdnem nullára csökkentik majd hitelkihelyezésüket, azzal pedig egycsapásra eltűnne az eddigi likviditás a gazdaságból.
A kínai nemzeti bank repo tendereken keresztül szűkíti a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ami jól tetten érhető a bankközi kamatok látványosabb emelkedésben. A hitelezési boom, monetáris oldalról akkor jelent majd igazán nagy veszélyt mikor az inflációs adatokban is nyilvánvalóvá válik a gazdaság felhevülése. A jegybank már a második félévben elképzelhetőnek tartja, hogy visszapattan az infláció.
Már fújják a buborékot?
A legfrissebb adatok szerint a kínai GDP 10 százalékát kitevő ingatlan beruházások a tavalyi évhez képest mintegy 6,8 százalékkal nőttek, a kereskedelmi ingatlanok értékesítés volumen év/év alapon nem kevesebb, mint 45,3 százalékot száguldott. A megkezdett építkezések száma júniusban már 12 százalékos növekedést mutatott, úgy hogy az elmúlt egy évben emelkedésre sem volt példa.
A Financial Times-nak nyilatkozó Cao Jianhai szerint - aki egyike az ingatlanpiac szakértők „három muskétásának” - azonban a városi lakóingatlan piacon látható látványos felpattanás inkább likviditásvezérelt, mint valós keresletre alapozott és arra számít, hogy a 2008 év végi szintről a lakásárak 2 éven belül lefeleződnek!
Az építőipari aktivitáson mindenesetre hatalmasat lendített a kormány ösztönző programja, amelynek mintegy kétharmada kifejezetten infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódik. Az elmúlt időszakban rohamtempóban végrehajtott építkezési projektek már-már a Nagy Fal monumentalitás építkezési lázához mérhetőek.
