3p

A régióba fektető alapokat megvizsgálva a magyar részvények elszomorító alulsúlyozottságát tapasztalhatjuk - olvasható a Concorde legújabb, kedden kiadott elemzésében. A tizenöt legnagyobb alap meglepően kevés magyar részvényt tartalmaz a pesti tőzsde súlyához képest a szakemberek szerint.

A régióba fektető alapokat megvizsgálva a magyar részvények elszomorító alulsúlyozottságát tapasztalhatjuk - olvasható a Concorde legújabb, kedden kiadott elemzésében. A tizenöt legnagyobb alap meglepően kevés magyar részvényt tartalmaz a pesti tőzsde súlyához képest a szakemberek szerint.

A tizenöt legnagyobb, csak kelet-európai részvény vételi pozíciókkal operáló alap adatait néztük át - írják a Concorde elemzői. Ezen alapok az MSCI kelet-európai indexet követik, a teljes kezelt vagyonuk 6 milliárd euró (érdemes ezt a számot összevetni a két évvel ezelőtti 15 milliárd euróval). Nettó eszközérték alapon a magyar részvények átlagosan 3,4 százalékos súlyt kaptak, miközben december végén az MSCI magyar részvénysúly (benchmark) 5,6 százalék volt az MSCI Emerging Europe, vagy Emerging Europe 10/40 indexben.


A vizsgált tizenöt alapból négynél volt Magyarország 0 százalékos súlyon és csak háromnál vagyunk felülsúlyozva. Ha az öt legnagyobbat nézzük, amelyek 700-1200 millió euró közötti vagyont kezelnek, akkor kettőt találunk 0 százalékos súllyal, egynél drasztikus alulsúlyozáson vagyunk 2,7 százalékkal és kettőnél minimálisan alulsúlyozottak a magyar részvények 4,7százalékos súllyal.

Ezen adatok alapján elmondhatjuk, hogy a magyar makrogazdasággal kapcsolatos pesszimizmus általános az alapkezelők közt a kelet-közép-európai térségben. Ugyanakkor pozitívuma is van e ténynek, hiszen ez az alulsúlyozottság megteremti a lehetőségét egy esetleges kedvező irányú átsúlyozásra, bár ennek az időpontja nagyon bizonytalan, az idei év első félévben biztosan nem számítunk rá.

De akkor mit vesznek ezek az alapok?

A tizenöt legnagyobb alapban a következő súlyokat lehet mérni:

  1. a csehek 7,3 százalékos súlyon vannak a benchmark 8,7 százalékos súllyal szemben,
  2. a lengyelek 13 százalékon a 15,8 százalékhoz képest,
  3. az oroszok 49 százalék vs. 55,2 százalék,
  4. és a törökök 15,7 százalék vs. 14,4 százalék.


A törökök mellett még az osztrák, a kazah és a román piacok azok, amelyeken ezek az alapok részvényeket vásároltak, az indexekben meglévő súlyuknál nagyobb mértékben. Az alapokra szintén jellemző, hogy a részvényeket általában alulsúlyozzák, a készpénz és egyéb likvid eszközök aránya 8-12 százalék. Érdekesség még, hogy a második és a negyedik dedikáltan kelet-európai legnagyobb alap 7 százalékos súlyt tart TEVA részvényekből, amely egy izraeli székhelyű globális generikus gyógyszergyártó, azaz ezekben az esetekben jelentősen eltér a benchmark súlytól az alapkezelő.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!