2009. január 20. 16:04

A régióba fektető alapokat megvizsgálva a magyar részvények elszomorító alulsúlyozottságát tapasztalhatjuk - olvasható a Concorde legújabb, kedden kiadott elemzésében. A tizenöt legnagyobb alap meglepően kevés magyar részvényt tartalmaz a pesti tőzsde súlyához képest a szakemberek szerint.

A régióba fektető alapokat megvizsgálva a magyar részvények elszomorító alulsúlyozottságát tapasztalhatjuk - olvasható a Concorde legújabb, kedden kiadott elemzésében. A tizenöt legnagyobb alap meglepően kevés magyar részvényt tartalmaz a pesti tőzsde súlyához képest a szakemberek szerint.

A tizenöt legnagyobb, csak kelet-európai részvény vételi pozíciókkal operáló alap adatait néztük át - írják a Concorde elemzői. Ezen alapok az MSCI kelet-európai indexet követik, a teljes kezelt vagyonuk 6 milliárd euró (érdemes ezt a számot összevetni a két évvel ezelőtti 15 milliárd euróval). Nettó eszközérték alapon a magyar részvények átlagosan 3,4 százalékos súlyt kaptak, miközben december végén az MSCI magyar részvénysúly (benchmark) 5,6 százalék volt az MSCI Emerging Europe, vagy Emerging Europe 10/40 indexben.


A vizsgált tizenöt alapból négynél volt Magyarország 0 százalékos súlyon és csak háromnál vagyunk felülsúlyozva. Ha az öt legnagyobbat nézzük, amelyek 700-1200 millió euró közötti vagyont kezelnek, akkor kettőt találunk 0 százalékos súllyal, egynél drasztikus alulsúlyozáson vagyunk 2,7 százalékkal és kettőnél minimálisan alulsúlyozottak a magyar részvények 4,7százalékos súllyal.

Ezen adatok alapján elmondhatjuk, hogy a magyar makrogazdasággal kapcsolatos pesszimizmus általános az alapkezelők közt a kelet-közép-európai térségben. Ugyanakkor pozitívuma is van e ténynek, hiszen ez az alulsúlyozottság megteremti a lehetőségét egy esetleges kedvező irányú átsúlyozásra, bár ennek az időpontja nagyon bizonytalan, az idei év első félévben biztosan nem számítunk rá.

De akkor mit vesznek ezek az alapok?

A tizenöt legnagyobb alapban a következő súlyokat lehet mérni:

  1. a csehek 7,3 százalékos súlyon vannak a benchmark 8,7 százalékos súllyal szemben,
  2. a lengyelek 13 százalékon a 15,8 százalékhoz képest,
  3. az oroszok 49 százalék vs. 55,2 százalék,
  4. és a törökök 15,7 százalék vs. 14,4 százalék.


A törökök mellett még az osztrák, a kazah és a román piacok azok, amelyeken ezek az alapok részvényeket vásároltak, az indexekben meglévő súlyuknál nagyobb mértékben. Az alapokra szintén jellemző, hogy a részvényeket általában alulsúlyozzák, a készpénz és egyéb likvid eszközök aránya 8-12 százalék. Érdekesség még, hogy a második és a negyedik dedikáltan kelet-európai legnagyobb alap 7 százalékos súlyt tart TEVA részvényekből, amely egy izraeli székhelyű globális generikus gyógyszergyártó, azaz ezekben az esetekben jelentősen eltér a benchmark súlytól az alapkezelő.