Hétfőn 50 bázisponttal 7 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. "Összesen három javaslatot tárgyaltunk: egy 50, egy 75 és egy 100 bázispontos csökkentést. Végül szoros többséget kapott a fél százalékos vágás" - mondta el a döntés után Simor András, az MNB elnöke. A döntés megfelelt a várakozásoknak, azonban az elnök szavaiból ítélve nem sokon múlt, hogy meglepetést okozzanak a döntéshozók.
Infláció: a harmadik meglepő adat
"Az inflációs adat már harmadszor lepi meg a Monetáris Tanácsot is, szeptemberben nem az adat, hanem annak belső szerkezete okozott meglepetést" - emelte ki Simor. Konkrétan az volt váratlan, hogy a jelek szerint a piaci szolgáltatások áremelkedése egy korábban vártnál alacsonyabb szintre látszik beállni éves szinten.
"Az inflációs adatok megerősítették azt a véleményüket, hogy megnőtt a kockázata annak, hogy középtávon az inflációs cél jelentősen alullőhető" - hangsúlyozta a jegybank elnöke. A jelenlegi vélemények szerint középtávon akár jelentősen a cél alatt lehet a pénzromlás üteme.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha jelentősen a cél alatt alakul az infláció, Simor tömören válaszolt: "tovább csökkentjük a kamatot". Ezzel kapcsolatban ismét kifejtette, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja.
"A Monetáris Tanácsnak nem célja az inflációs cél alullövése, hiszen ennek is megvannak a kockázatai" - hangsúlyozta Simor András. A szakember kiemelte azt is, hogy az utóbbi hónapokban a kockázati megítélés nyomása enyhülni látszik, ami azt jelenti, hogy az MNB egyre inkább az infláció várható alakulásának függvényében dönthet a kamatról. Ennek köszönhetően jobban tudnak figyelni a reálgazdaság alakulására.
A legújabb inflációs előrejelzés novemberben jelenik meg a jegybank részéről, akkorra várható az idei és a jövő évi előrejelzés felülvizsgálata. "Ezt megelőzően nem kívánunk változtatni a jóslatunkon, de természetesen a döntésnél figyelembe vesszük minden hónapban a köztes időszakban történteket" - mondta újságírói kérdésre Simor András.
Elválunk a régiótól?
"A reálgazdaság továbbra is azon a pályán alakul, amit augusztusban az inflációs jelentésben felvázoltunk" - fejtette ki a sajtótájékoztatón Simor. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy a többi régiós országgal szemben nálunk még rövid bázison sem indult be a gazdasági növekedés.
A fentiek miatt a jegybank első embere szerint fennáll annak a veszélye, hogy hazánk gazdasága elválik a régiótól, ezt a kockázatot a következő hónapokban elemezni kell, figyelemmel kell kísérni. Azt egyelőre nem tudni, mennyire lesz tartós ez a folyamat.
Az okokról Simor András elmondta: hazánkban a külső konjunktúra mellett a fiskális megszorítások és a hitelezés visszafogása is sújtja a gazdaságot, a környező országokra ez kevésbé jellemző.
Ugyanakkor azt elismerte a jegybank elnöke is, hogy a múlt havi kamatdöntés óta hazánk kockázati megítélése tovább javult, ez tükröződik a CDS-felárakban, a forint árfolyamában, az állampapírpiaci hozamokban és a hitelminősítők kedvező véleményében.
A jövőt illetően Simor úgy vélekedik, hogy további kamatcsökkentésre az inflációs kilátások és a kockázati megítélés függvényében kerülhet sor, ebben nincs változás az elmúlt hónapokhoz képest. "Jelentős eseménynek kell történnie, hogy kilendítsen minket ebből a vonalvezetésből" - hívta fel a figyelmet. Ez akár arra is utalhat, hogy amíg megteheti, addig folytatja az 50 bázispontos vágások sorozatát az MNB.
