A konvergencia programra várunk
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a szokásosnál kicsit később érkezhet a frissített konvergencia program, de még áprilisban. Ezt az eseményt várjuk már egy ideje, miután ebből az anyagból fog kiderülni, milyen intézkedésekkel szeretné megnyugtatni az Európai Bizottságot a kormány a fiskális pálya tarthatóságáról. Arról van szó ugyanis, hogy az a próbálkozás, melyet 2010-ben határoztak el, most már kijelenthető, nem sikeres - vélik a Raiffeisen Bank elemzői legfrissebb heti elemzésükben.
A jelentős terhelést nyújtó különadók ideiglenesen lettek bevezetve azzal az elképzeléssel, hogy a gazdaság élénkítése, illetve az államháztartási reformok miatt idővel összeszűkül annyira a hiány, hogy ne legyen később szükség rájuk. Ehhez képest az adókat úgy kénytelen (részlegesen) kivezetni a jövő évben, hogy az megalapozatlanná teszi az EU szemében a hiánytervet. Még nincs hivatalos bejelentés róla, de nagyon valószínűnek tűnik, hogy a lyuk egy részét egy új adó bevezetésével tervezi fedezni a kormány, egy pénzügyi tranzakciós adóval. Fontos, hogy ez a meg nem erősített (de nem is cáfolt) hírek szerint nem a Tobin-féle adó lenne, ami a rövid távú tőkemozgásokra van vetítve, hanem a belföldi gazdasági szereplők, a lakosság és a vállalatok ügyleteit terhelné. A keringő pletykák szerint minden banki átutalás, csekk-befizetés és készpénz-felvétel lenne. Orbán szerint, ha be is vezetik, egy ezreléknél nem lenne nagyobb az adókulcs. Sajnos koránt sincsen elegendő hivatalos információ ahhoz, hogy foglalkozni lehessen egy ilyen adó bevezetésének hatásaival. Ráadásul nincs túl sok nemzetközi példa erre, így legjobb gyakorlat se. Nagy általánosságban elmondható, hogy egy könnyen beszedhető, nehezen kikerülhető bevételi forrása lehet ez az államnak, de az valószínűnek tűnik, hogy az EU nem fog jó szemmel nézni ránk egy ilyen adó bevezetésekor (Belgiumban egy másfajta tranzakciós adót közösségi elvekkel ellentétesnek találtak) - olvasható.
Ahogy vélhetően a másik közbeszédbe került ötlet, az ötkulcsos áfa is olyasmi, ami szembe menne a 2006-ban elfogadott uniós áfa-direktívával. Ez ugyanis három kulcsot engedélyez, illetve bizonyos esetekben egy "szuper-csökkentett" negyediket. Sajnos, költségvetési okokból a kormánynak most épp nem csökkentett kulcsok kellenének, miután azok csak növelnék a hiányt.
Hat hónapja nem esett ekkorát az OTP egy hét alatt
A heti forgalom ugyan emelkedett az előző héthez képest, de így is csak az év harmadik legalacsonyabbja lett. Ezen kívül a BUX által rajzolt heti gyertya rendkívül pesszimista jövőképet tárt elénk. Az index heti maximumán nyitott és heti minimumán zárt. Ilyen formációra legutoljára 2008 júniusában került sor a többedik lejtmenet részeként. Az egyedüli pozitív aspektus, hogy a tavaly szeptemberi mélypontoktól húzott trendvonalon állt meg a csökkenés. Azonban ez önmagában csak gyenge támaszt tud nyújtani és a további esés esetén a 16 000 szintek kerülnek célkeresztbe.
A fejlett piacok trendfordulója, egy negyedévnyi szinte töretlen drágulás után, sem kedvezett a hazai pályának, ami tipikusan felülteljesít az esésben. A csökkenésért a Mol heti, míg az OTP pénteki teljesítménye tehető felelőssé. Az utóbbi hat hónapja nem látott heti veszteséget szenvedett el, mert jövőre jöhetnek a pénzügyi tranzakciós adók, és továbbra sincs EU-IMF megállapodás a láthatáron. A bankpapír 3500 forintnál található támaszait áttörve célba vette az 3150 forintnál található betöltendő rést. Komolyabb támaszt ezen kívül majd csak a 3000 forint nyújthat - vélekednek a Raiffeisen szakemberei.
A Mol esetében a 17 500 forintnál található rés ugyan betöltésre került, de az esés csak nem csillapodott. A részvény áttörte a 18 985-ös szintet, ami alatt legutoljára január elején volt. A duplacsúcs alakzatból számított célára 16 000 forint közelébe mutat, ahol az éves mélypontok is találhatók. Négy heti folyamatos csökkenés ellenére úgy tűnik meglátogatjuk ezeket a szinteket.
A Magyar Telekom kifejezetten érdekes pályát követ. A részvény kiesett 565-580 közötti csatornájából és megközelítette a 541-es kulcsszintet. Mindezt annak ellenére, hogy május 15-én 5 nappal a gyorsjelentés után 50 forintos részvényenkénti osztalékot fizet. Lassan érdemes ennek tudtában kereskedni a részvénnyel. A hétfői közgyűlés várhatóan fennakadások nélkül elfogadja a felterjesztéseket - javasolják az elemzők.
Ebben a medvepiaci hangulatban a Richter kifejezetten jól tartotta magát. A részvény megint a 36 818-nál állt meg, immár harmadjára. Ez egyben a tripla csúcs alakzat nyakvonala is, ami ha átszakad 34 500 forintig eshet a papír. A jövő héten folytatódik az amerikai gyorsjelentési szezon, ami alapból erős volatilitást szokott okozni. Ezt tetőzni, hogy szintén az Egyesült Államokból várhatóan rosszabb lakáspiaci adatokat kaphatunk. E kettő, megtoldva a bizonytalan európai perifériális kilátásokkal biztos, hogy kedvezőtlenné teszik a magyar piacok belépési pontok keresésére.
mfor.hu
