A részvényalapok hozama a tőkepiaci válság hatására jelentősen visszaesett, de az alapok iránti bizalmat ez kevésbé befolyásolta. Az elmúlt hónapok részvénypiaci felívelése viszont ezen alapokra irányította figyelmet - olvasható a Befektetési Alapkezelők és vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elemzésében.
A részvényalapok kockázatos befektetési eszközök, amelyekkel hosszabb távon a kötvények vagy bankbetétek hozamát lényegesen meghaladó hozamokat lehet elérni, de jelentős árfolyam-ingadozásuk miatt csak hosszabb távú befektetésként ajánlottak.
A részvényalap olyan befektetési alap, mely jellemzően a hazai és/vagy nemzetközi részvénypiacokon fekteti be az alap vagyonának nagy részét. A részvényalapok hozama tehát elsősorban azon részvénypiacok teljesítményétől függ, ahol az alap befektet. Mivel a részvénypiacokon az árfolyamok negatív és pozitív irányba nagy kilengéseket produkálnak, az itt befektető alapok árfolyama gyorsan és nagymértékben változhat, ezért ezen alapok árfolyamkockázata is jelentős. A BAMOSZ azokat az alapokat sorolja a részvényalapok közé, amelyek legalább 70 százalékig részvénykockázatot vállalnak.
"A részvényalapok nagy előnye a közvetlen részvényvásárlással szemben, hogy, mivel nagy mennyiségű pénzt gyűjtenek össze, ezért diverzifikált portfoliót tudnak összeállítani, ezzel tudják csökkenteni az egyedi részvénykockázatot" − hangsúlyozta Temmel András a BAMOSZ főtitkára. Hozzátette: "A nagyobb méret költséghatékony adás-vételt tesz lehetővé az alap részére, ezért a befektetőknek akár kisebb összegeket is érdemes lehet részvényalapokba fektetni".
A részvény befektetés – akár a direkt részvényvásárlás, akár a részvényalapok jegyeinek vásárlása – hosszabb távon az alacsonyabb árfolyam-ingadozást mutató befektetéseknél, így a bankbetéteknél, állampapíroknál magasabb hozam elérésével kecsegtet, de ennek "ára" van. Az árfolyamkockázat rövidtávon akár jelentős veszteségeket is okozhat, amire több példa is volt 2008-ban. Az elmúlt öt-tíz évben azonban a hazai és régiós alapok átlagosan 5-10 százalékos éves hozamot értek el.
Az első részvényalapok még 1993-94-ben jöttek létre Magyarországon, és azóta fontos részét alkotják mind az intézményi, mind a lakossági megtakarításoknak. Idén július végén 73 (ebből 59 nyilvános) részvényalap működött, ezekben összesen több mint 523 milliárd forintot kezeltek, ami a teljes kezelt vagyon több mint ötöde. Az Magyar Nemzeti Bank adatai alapján becsülve a részvényalapok ötöde, hatoda lehet lakossági megtakarítás, míg jelentős részük intézményi befektetők, elsősorban nyugdíjpénztárak és biztosítók vásárolják.
A részvényalapokat többféleképpen lehet csoportosítani. A BAMOSZ kategorizálás a felvállalt részvénykockázat alapján megkülönböztet részvénytúlsúlyos és tiszta részvény alapokat, előbbiek esetében a jellemző részvénykitettség az alapban 70 és 90 százalék közötti, míg az utóbbiak 90 százalékot meghaladó mértékben (azaz szinte kizárólag) részvénykockázatot futnak.
A közvetlen részvénybefektetéseket megvalósító értékpapíralapok mellett léteznek olyan alapok alapja struktúrák is, melyek más befektetési alapok jegyeit vásárolják. Amennyiben az alap által vásárolt befektetési jegyek részvénykockázatot hordoznak (azaz más részvényalapok jegyei), a BAMOSZ kategorizálás ezen alapok alapjait is a részvényalapok közé sorolja. Az ilyen alapok alapja struktúrák jobb diverzifikálási (több befektetési alap jegyeinek megvásárlása) lehetőséget nyújtanak kisebb alapoknak is, például a globális részvénypiac eléréséhez.
Az alapok csoportosíthatók a megcélzott befektetési piac(ok) alapján is. A BAMOSZ tagjai kezelnek hazai, közép-kelet európai, európai, észak-amerikai, ázsiai, fejlődő országok piacaira fókuszáló és globális alapokat is, emellett vannak egyes országok részvényeit (pl. orosz vagy török) vásárló alapok is. Emellett vannak meghatározott szektorok részvényeit (pl. ingatlanpiac, infrastruktúra vagy bankszektor) vásárló alapok, léteznek egy adott index teljesítményét minél pontosabban lekövetni kívánó, úgynevezett indexkövető alapok, és speciális vagy tematikus alapok is (pl. a klímaváltozás hatására előnyösebb helyzetbe kerülő cégek vagy a tőzsdén első ízben megjelenő cégek részvényeire koncentráló alapok).
Az alapok kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a részvénybefektetések hosszútávra ajánlottak, és hogy mik a konkrét alap konkrét befektetési politikája által jelzett kockázatok (országkockázat, külföldi részvényekbe fektető alapok esetén devizakockázat, stb.). Az egyes régiók, iparágak vagy speciális témák jelenthetnek kiemelkedő hozamlehetőséget, de speciális kockázatokat is hordoznak.
