Ez a ház legyen otthon
A Coldwell Banker ingatlanközvetítő megbízásából készült felmérés eredményei szerint jelentős nézetkülönbség mutathatók ki a nők és a férfiak között, ha lakásvásárlásról van szó. Az 1000 fő részvételével készült kutatás megállapításai szerint a párok többsége – saját bevallása szerint – együtt dönt ugyan, de bizonyos kérdésekben szignifikáns különbség mutatható ki a két nem tagjai között.
A felmérés eredményei szerint a nők 70 százalékának elég egyszer megnézni az adott lakást vagy házat ahhoz, hogy eldöntse, szeretne-e ott élni vagy sem. Ezzel szemben a férfiak körében az első látogatás során döntők aránya kevesebb, "csak" 62 százalék. Értelemszerűen, a férfiak körében többen vannak azok, akik kettő vagy több alkalommal nézik meg a potenciális otthont, mielőtt döntést hoznak. A férfiak 32, a nők 23 százaléka mondta, hogy többszöri látogatásra van szüksége ahhoz, hogy a vásárlásról határozzon.
A környék legyen biztonságos
Más megfontolások vezérlik a két nem tagjait, amikor leendő otthonuk ideális helyszínét keresik. A nők 55 százaléka számára ugyanis fontosabb az, hogy közel lakjon a családjához, mint a munkahelyéhez. Ez a fajta ragaszkodás a családi környezethez a férfiaknak azonban csak 37 százalékára jellemző.
Eltérő mértékben ugyan, de mindkét nem számára fontos viszont, hogy leendő otthonuk környéke legyen biztonságos. A nők 64 százaléka állna el vásárlási szándékától, ha leendő lakókörnyezete biztonságával kapcsolatban aggályok merülnének fel, míg a férfiaknak 51 százaléka állította ugyanezt.
Háló-, dolgozó-, családi szoba
A kutatás során rákérdeztek arra is, a férfiak és nők mihez kezdenének egy plusz szobával az otthonukban. Mindkét nem körében a három leggyakoribb válasz között szerepelt, hogy hálószobává, dolgozószobává vagy családi szobává alakítanák a helyiséget.
A megkérdezettek 25 százaléka a hálószobát, 15 százaléka a dolgozószobát, 11 százaléka pedig a közös, családi szobát részesítené előnyben. A válaszadóknak alig 8 százaléka mondta csak, hogy valamilyen kikapcsolódásra, szórakozásra alkalmas helyiséggé varázsolná a szobát, de érdekes módon az ezt opciót választók körében négyszer annyi volt a férfi, mint a nő.
Racionális mérlegelés vagy ösztönös döntés?
- A mai kognitív szociálpszichológia kutatások azt tanúsítják, hogy valójában nem vagyunk tudatában, hogy milyen kritériumok alapján hozunk meg egy döntést, különösen akkor, ha bonyolult, sok változós dologról van szó. Tehát a kutatás eredménye, ami a résztvevők tudatos önbeszámolóin alapul, csupán a saját nemi szerepükből fakadó döntési stratégiákról árulkodnak, nem jelentik azt, hogy a férfiak hosszabb fontolgatás után hozott döntése objektíve jobb vagy alaposabb volna – elemzi a kutatást Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.
Jó példa erre az a holland kutatás például, amely azt vizsgálta, hogy az autóvásárlásnál a tudatosság milyen szerepet játszik a döntés objektív minőségében. Használt autókról adtak paramétereket, és ezek mérlegelése után kellett a legmegfelelőbbet kiválasztani. Az egyik változatban 6 paraméter szerepelt, a másikban 18. Az egyik változatban hagyták a résztvevőket nyugodtan végig gondolni a választásukat, a másik változatban a paraméterek megismerése után egy elterelő feladattal – számolással - megakadályozták a nyugodt, megfontolt mérlegelést. Mivel a paraméterek objektívek voltak, volt objektíven értéklehető rangsor a használt autók között. Az egyszerűbb, kevesebb paraméteres döntés esetén a zavartalan mérlegelés vezetett jobb eredményre, az összetettebb, sok paraméteres döntés esetén viszont sokkal jobb teljesítményt nyújtottak azok, akik a tudat alatti, "ösztönös" mérlegelésükre voltak kénytelenek hagyatkozni, mint azok, akiknek módjuk volt tudatosan dönteni.
- Ebből az a tanulság, hogy a nagyon összetett problémák esetén a segítség nélküli tudatos információfeldolgozás, a lassú, egymás utáni stratégiájával, kevésbé hatékony, mint a tudattalan párhuzamos feldolgozó egységeink által előállított "eredő" – kommentálja a kutatást Síklaki.
Hasonló eredményekre jutottak ingatlanvásárlási döntések esetében is. - Egy lehetséges magyarázat az idézett kutatási eredményre, hogy míg a nők jobban felvállalják, hogy az "ösztöneikre" hallgatva hoznak meg egy ilyen bonyolult döntést, addig a férfiak azzal ámítják magukat, hogy őket a racionális mérlegelés vezérli. Pedig valószínűleg nem – hangsúlyozza Síklaki István.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél