Az utóbbi fél év viharos volt a befektetési alapok szempontjából, a szakma jelenleg azon dolgozik, hogy ezt a befektetési formát külön törvényben szabályozzák a jövőben – hangzott el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén. Az új törvénytől azt várják, hogy színesebb lesz a termékskála, itthon is létrejöhetnének hedge fund-szerű származtatott alapok.
Jelenleg a Tőkepiaci törvény szabályozza a magyarországi befektetési alapok működését, azonban a BAMOSZ szeretne visszatérni a korábbi gyakorlathoz, hogy egy önálló törvény foglalkozzon ezekkel az alapokkal. Tavaly ősszel az ingatlanalapok kapcsán felvetődött problémák is rávilágítottak ennek szükségességére.
Van jövőjük az ingatlanalapoknak
Tavaly ősszel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra kényszerült, hogy tíz napra felfüggessze az ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását, mivel a befektetők tömegesen akarták kivenni pénzüket. Végül aztán törvényi módosításokkal sikerült kiküszöbölni a problémákat: a legfontosabb változás, hogy már 90 napos visszaváltási határidő van a befektetési alapoknak erre a típusára.
"Mindenki rájött, hogy vannak termékspecifikus dolgok, korábban egy nyíltvégű alap jegyeit minden nap vissza lehetett váltani, ez változhat a jövőben" - mondta el a sajtó képviselőinek Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke. Szerinte az ingatlanalapok ebben a jelenlegi formában jelentősen veszítettek súlyukból, nem erről fog szólni a jövő, de más formában van létjogosultsága ennek a befektetési formának.
A BAMOSZ vezetője szerint az ingatlanalapoknál az új törvényben kell majd kifejezni, hogy ez egy olyan forma, ahol a többinél lényegesen hosszabb a visszaváltási idő. "Erre egyébként vannak európai példák, ahol vagy csak zártvégű ingatlanalapok annak, vagy a többinél hosszabb a befektetési idő, azaz a nyílt- és a zártvégű alapok között félúton helyezkednek el" – tette hozzá Szalai Sándor.
Az ingatlanalapok problémái ellenére a magyar befektetési alapok kimagaslóan teljesítettek 2008-ban, a 20 százalékos vagyoncsökkenés jóval kisebb volt, mint a többi országban. Ez részben az intenzív termékfejlesztésnek, a széles termékskálának volt köszönhető.
Fel kell venni a versenyt Európával
"Európai szinten drasztikusan globalizálódik a befektetési alapok piaca, korábban mindenhol a nemzeti alapokat részesítették előnyben" – mondta el a BAMOSZ elnöke. Szerinte vannak olyan területek, ahol a magyar alapok nem tudnak versenyezni európai társaikkal, azonban vannak olyan specifikus területek, ahol szükség van a magyar alapkezelőkre.
Többek között ezért szeretné a BAMOSZ elérni, hogy az új törvény szerint minden magyarországi alapkezelő egyben európai alapkezelő is legyen.
"Nem akarjuk kikerülni a globalizációt, de fontos, hogy Magyarországon megfelelően tájékoztassák az alapok befektetőit. Éppen ezért fontos, hogy a külföldi befektetéseket csak ellenőrizhető, átlátható módon lehessen hazánkban értékesíteni" – vázolta fel Szalai Sándor. A BAMOSZ vezetője szerint ezt nem protekcionizmussal, hanem megfelelő szabályozással lehet elérni.
Van még hely a termékskálán
Egyelőre készül a konkrét törvénytervezet, a szakmai munka 80-90 százaléka el lett végezve a BAMOSZ-on belül, sikerült eldönteni az irányt, sok részletkérdésben megegyeztünk – vázolta fel a munka menetét Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. A szakmai szervezet képviselői azt is hozzátették, hogy a Pénzügymnisztérium pozitívan állt az elképzelésekhez, jelenleg is együtt dolgoznak a törvényhozókkal.
Temmel András hozzátette: tavaly tavasszal még abban bíztak, hogy idén megszülethet az új törvény, azonban az elmúlt hónapokban nem ez volt az elsődleges prioritás. "Én már boldog lennék, ha 2010 elejére megszülethetne ez a törvény a befektetési alapokról" – tette hozzá Szalai Sándor.
A BAMOSZ szerint azért is szükség van egy új törvényre, mert az elmúlt években sokat toldozgatták-foldozgatták a Tőkepiaci törvényt, ez mostanra megérett egy megújulásra.
"A jelenleginél még több fajta alaptípus létezhessen a magyar piacon, jobban lehessen a kockázatot megosztani, hatékonyabban lehessen portfóliókat kezelni, a piaci kilengésektől meg tudják védeni a befektetőket" – mondta el Szalai Sándor azzal kapcsolatban, mit várnak a törvényi változásoktól. Szerinte az alapok által kezelt összvagyon kevésbé fog ingadozni a jövőben, mint most.
"A származtatott alapok területén van még tér a termékpaletta bővítésére" – vázolta fel a BAMOSZ elnöke. Szerinte ezek hedge fund-szerű alapok lehetnének szabályozott formában, azonban csak olyan konstrukciók jöhetnek szóba, amik jól illeszkednek a magyar befektetési struktúrához.
BK
