5p

Az utóbbi fél év viharos volt a befektetési alapok szempontjából, a szakma jelenleg azon dolgozik, hogy ezt a befektetési formát külön törvényben szabályozzák a jövőben – hangzott el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén. Az új törvénytől azt várják, hogy színesebb lesz a termékskála, itthon is létrejöhetnének hedge fund-szerű származtatott alapok.

Az utóbbi fél év viharos volt a befektetési alapok szempontjából, a szakma jelenleg azon dolgozik, hogy ezt a befektetési formát külön törvényben szabályozzák a jövőben – hangzott el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) csütörtöki sajtóbeszélgetésén. Az új törvénytől azt várják, hogy színesebb lesz a termékskála, itthon is létrejöhetnének hedge fund-szerű származtatott alapok.

Jelenleg a Tőkepiaci törvény szabályozza a magyarországi befektetési alapok működését, azonban a BAMOSZ szeretne visszatérni a korábbi gyakorlathoz, hogy egy önálló törvény foglalkozzon ezekkel az alapokkal. Tavaly ősszel az ingatlanalapok kapcsán felvetődött problémák is rávilágítottak ennek szükségességére.

Van jövőjük az ingatlanalapoknak

Tavaly ősszel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra kényszerült, hogy tíz napra felfüggessze az ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását, mivel a befektetők tömegesen akarták kivenni pénzüket. Végül aztán törvényi módosításokkal sikerült kiküszöbölni a problémákat: a legfontosabb változás, hogy már 90 napos visszaváltási határidő van a befektetési alapoknak erre a típusára.

"Mindenki rájött, hogy vannak termékspecifikus dolgok, korábban egy nyíltvégű alap jegyeit minden nap vissza lehetett váltani, ez változhat a jövőben" - mondta el a sajtó képviselőinek Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke. Szerinte az ingatlanalapok ebben a jelenlegi formában jelentősen veszítettek súlyukból, nem erről fog szólni a jövő, de más formában van létjogosultsága ennek a befektetési formának.

A BAMOSZ vezetője szerint az ingatlanalapoknál az új törvényben kell majd kifejezni, hogy ez egy olyan forma, ahol a többinél lényegesen hosszabb a visszaváltási idő. "Erre egyébként vannak európai példák, ahol vagy csak zártvégű ingatlanalapok annak, vagy a többinél hosszabb a befektetési idő, azaz a nyílt- és a zártvégű alapok között félúton helyezkednek el" – tette hozzá Szalai Sándor.

Az ingatlanalapok problémái ellenére a magyar befektetési alapok kimagaslóan teljesítettek 2008-ban, a 20 százalékos vagyoncsökkenés jóval kisebb volt, mint a többi országban. Ez részben az intenzív termékfejlesztésnek, a széles termékskálának volt köszönhető.

Fel kell venni a versenyt Európával

"Európai szinten drasztikusan globalizálódik a befektetési alapok piaca, korábban mindenhol a nemzeti alapokat részesítették előnyben" – mondta el a BAMOSZ elnöke. Szerinte vannak olyan területek, ahol a magyar alapok nem tudnak versenyezni európai társaikkal, azonban vannak olyan specifikus területek, ahol szükség van a magyar alapkezelőkre.

Többek között ezért szeretné a BAMOSZ elérni, hogy az új törvény szerint minden magyarországi alapkezelő egyben európai alapkezelő is legyen.

"Nem akarjuk kikerülni a globalizációt, de fontos, hogy Magyarországon megfelelően tájékoztassák az alapok befektetőit. Éppen ezért fontos, hogy a külföldi befektetéseket csak ellenőrizhető, átlátható módon lehessen hazánkban értékesíteni" – vázolta fel Szalai Sándor. A BAMOSZ vezetője szerint ezt nem protekcionizmussal, hanem megfelelő szabályozással lehet elérni.

Van még hely a termékskálán

Egyelőre készül a konkrét törvénytervezet, a szakmai munka 80-90 százaléka el lett végezve a BAMOSZ-on belül, sikerült eldönteni az irányt, sok részletkérdésben megegyeztünk – vázolta fel a munka menetét Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. A szakmai szervezet képviselői azt is hozzátették, hogy a Pénzügymnisztérium pozitívan állt az elképzelésekhez, jelenleg is együtt dolgoznak a törvényhozókkal.

Temmel András hozzátette: tavaly tavasszal még abban bíztak, hogy idén megszülethet az új törvény, azonban az elmúlt hónapokban nem ez volt az elsődleges prioritás. "Én már boldog lennék, ha 2010 elejére megszülethetne ez a törvény a befektetési alapokról" – tette hozzá Szalai Sándor.


A BAMOSZ szerint azért is szükség van egy új törvényre, mert az elmúlt években sokat toldozgatták-foldozgatták a Tőkepiaci törvényt, ez mostanra megérett egy megújulásra.

"A jelenleginél még több fajta alaptípus létezhessen a magyar piacon, jobban lehessen a kockázatot megosztani, hatékonyabban lehessen portfóliókat kezelni, a piaci kilengésektől meg tudják védeni a befektetőket" – mondta el Szalai Sándor azzal kapcsolatban, mit várnak a törvényi változásoktól. Szerinte az alapok által kezelt összvagyon kevésbé fog ingadozni a jövőben, mint most.

"A származtatott alapok területén van még tér a termékpaletta bővítésére" – vázolta fel a BAMOSZ elnöke. Szerinte ezek hedge fund-szerű alapok lehetnének szabályozott formában, azonban csak olyan konstrukciók jöhetnek szóba, amik jól illeszkednek a magyar befektetési struktúrához.

BK

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!