"Hogy is mondjam finoman: a szocpolt a többség vagy önerőnek használta, vagy egy kisebb része csalásra, elég csak elolvasni az utóbbi hetek Kelet-Magyarországi híreit" – járta körül a kérdést egy neve elhallgatását kérő hiteltanácsadó. A támogatási rendszer jelentős szűkítése miatt azonban úgy is magasra csaptak az indulatok, hogy minden fél tudja, nem mindenki használta fel tisztességes célokra használta a támogatást.
Máshonnan kell az önerő
A szocpol kedvezményt főleg önerőként használták az érintettek, elsősorban az új lakások vásárlása esetén, bár sok esetben belevágtak használt lakás bővítésébe is, noha a tapasztalatok szerint utóbbi esetben nehezebb volt átverni az igénylést, de nem lehetetlen. A konstrukció kiesésével a ma már szinte kötelező 20-30 százalékos önerőt máshonnan kell majd megszerezni, azonban a forrás kérdésére nem könnyű a válasz.
Egyrészt annyiban segít majd "tisztítani" az ingatlanpiacot, hogy kvázi pénz nélkül ezentúl nem lehet lakáshoz jutni, ami egyébként nem feltétlenül baj, ugyanis előfordult pár esetben, hogy hiába volt a szocpol, a család egyik tagjának jövedelem-kiesése máris megoldhatatlan egyenletet rajzolt fel a hitel visszafizetésének kérdésében. (Megjegyzendő, hogy hasonló folyamat figyelhető meg az autópiacon is, ahol éppen az elmúlt hónapokban szűntek meg a nagyjából minden nélkül felvehető, elnyújtott futamidejű, nulla forintos kezdőrészletes hitelek – ha nem is teljesen párhuzamosan, de hasonló történt az ingatlanpiacon is az elmúlt hónapokban, hiszen 0 százalékos önerővel már aligha lehet bármit is vásárolni.)
Önerőt saját vagy állami pénz hiányában még két forrásból lehet teremteni: egyik a személyi kölcsön, melynek 30-33 százalékos THM-je erősen elgondolkodtató lehet (a lakáshiteleké kb. 10-11 százalék mostanság), a másik pedig a pótingatlan bevonása fedezetként – ekkor azonban két lakásra is jelzálog kerülhet.
Gazdaságos Fészekrakás
Kevésbé hullnak könnyek a kamattámogatott lakáshitelek megszűnéséért a piacon, mivel az ott rögzített összegekért manapság több embernek is alkalmas lakást alig-alig lehet vásárolni, különösen nem a fővárosban, ahol az összeg leginkább csak egy panellakásra, vagy egy kevésbé jó környéken lévő nem is túl nagy ingatlanra lehet elég. Vidéken városa válogatja, de a még alacsonyabb árlimit miatt ott is sokszor gondot jelent, hogy mit is lehetne venni a programban meghatározott összegért.
A tapasztalatok szerint a válság előtt nem sorakoztak tömegek a kamattámogatott hitelekért, mivel a svájci frank illetve euró alapú hitelek sokkal jobb lehetőségeket kínáltak. Szeptember óta viszont egyáltalán a lakáspiacon nincsenek tömegek, hiszen a többség jelenleg leginkább sem forint, sem devizaalapú hitelt nemigen mer felvenni. Népszerűbb volt ennél a szocpol, bár az elmúlt időszakban a teljes piac 15-20 százalékára becsülték az igénybevevők körét a hitelezéssel foglalkozó ingatlanosok.
De miért is kell saját lakás?
Egyes szakértők szerint sajátos hazai szokás, hogy mindenki foggal-körömmel ragaszkodik a saját lakástulajdonhoz – még erején felül is – miközben nyugaton a háztartások 40-60 százaléka bérlakásokban él. Mások azonban árnyalják a képet: itthon a bérlakáshoz az elmúlt évtizedekben elég rossz asszociációk tapadtak, másrészt a bérlakásépítés mint olyan, gyakorlatilag egy-egy önkormányzatot kivéve alig létezik Magyarországon.
"Kinek is érné meg 20-30 évig várni a pénzére, mikor idáig a hitványabb projekteket is el lehetett adni 2-3 év alatt. A bérlakásokat kezelni kell, külön személyzetet kell rá tartani, időként felújítani – a mostani magyar piacon aligha van olyan beruházó, aki hajlandó ezzel foglalkozni. A dolog vagy állami, vagy banki támogatással működhetne, de úgy tűnik egyelőre nincs rá érdeklődés" – jelzi szakértőnk. A piac beszűkülése és a nehéz gazdasági helyzet miatt azonban eljöhet az az idő, amikor az albérletek mellett a nem szociális, hanem piaci alapon értékesített bérlakások számára is beköszöntenek a jó idők.
