Rácz András Oroszország-szakértő péntek délutáni posztjában osztotta meg észrevételeit az elmúlt napokban nagy visszhangot keltett, orosz-amerikai tárgyalások eredményeképpen megszületett 28 pontos ukrajnai béketervvel kapcsolatban.
A szakértő nem veszi végig a teljes egyezményt, hanem inkább néhány olyan sajátosságot emel ki, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a tervezet megvalósíthatóságát.
„Az egyezmény úgy ír elő stratégiai léptékű, alkotmányos változást igénylő koncessziókat Ukrajna számára (területek feladása, 100 napon belül választásokat tartani, stb.), hogy Kijevet eközben nem vonták be ennek az egyezménynek az előkészítésébe. Másképp fogalmazva, a megállapodás tárgyként, nem pedig partnerként, részes államként kezeli Ukrajnát, tehát Kijev feje felett döntenének Ukrajna sorsáról”
- szól a szakértő első pontja. Aztán arra hívja fel a figyelmet, hogy a terv úgy írna elő kötelezettségeket például a NATO és az Európai Unió számára, hogy azokat nem vonták be az előkészítésbe.Nem szerepelnek sem határidők, sem ütemtervek a szövegben, például arra vonatkozóan sem, hogy Ukrajnának milyen ütemben kéne leépíteni haderejét vagy hogy Oroszország mikortól fizetne „bérleti díjat” a megszállt ukrán területek után.
Súlyos aszimmetriát lát Rácz András abban, hogy Ukrajna számára gyakorlatilag visszafordíthatatlan lépéseket írnának elő (például a haderő leépítése, kivonulás Donyeckből), míg Oroszország cserébe például jogszabályba iktatná, hogy nem támadja meg újra Ukrajnát – amit bármikor visszavonhat. Arról sem szól a tervezet, hogy mi történik, ha mondjuk Oroszország mégsem fizeti a „bérleti díjat”.
Az amerikai biztonsági garanciák csak gazdasági szankciókat jelentenének, Ukrajna katonai megvédéséről nincs szó – ez nem sokat segítene akkor, ha a meggyengített Ukrajnát mégis lerohannák az oroszok.
„Formálisabban fogalmazva: a szöveg egyáltalán nem érinti a ”non-compliance„ kérdését, tehát, hogy mi van akkor, ha a felek egyike nem tartja be a megállapodás egy vagy több részét. Minden olyan szerződés rendkívül gyenge, ami nem szabályozza azt, hogy mi van akkor, ha a részes felek valamelyike nem tartja be a megállapodás rá eső részét”
- írja Rácz, majd hozzáteszi, hogy „összességében ez egy nemcsak tartalmilag szinte kizárólagosan Oroszország érdekeinek kedvező megállapodás, de jogi-technikai szempontból is gyenge szöveg”.
Majd bejegyzését így zárja:
"Az, hogy egy ilyen gyenge, aszimmetrikus és csapdákkal ennyire telerakott szöveget Steven Witkoff amerikai különmegbízott elfogadott, leginkább az ő képességeit minősíti.
Ugyanebből az aszimmetriából következik az is, hogy gyakorlatilag nulla a valószínűsége, hogy Kijev ezt a „rendezési tervet” el tudná fogadni. Európa pedig támogatni fogja Ukrajnát abban, hogy ne kelljen ilyen megalázó feltételeket elfogadnia – egy végletesen meggyengített, egy esetleges újabb orosz támadásnak súlyosan kiszolgáltatott Ukrajna ugyanis Európának sem érdeke."
