Még 2009-ben készítette el az Allianz globális nyugdíj-fenntarthatósági indexét, mellyel azt próbálták megvizsgálni, hogy az egyes országok nyugdíjrendszere milyen állapotban van. Ebben a rangsorban hazánk már akkor sem kapott túl jó értékelést, főleg az államadósság magas GDP-hez viszonyított aránya szólt ellenünk.
Egész Európának problémát okozhatnak a nyugdíjak
Az Allianz tanulmánya szerint a népesség elöregedése elsősorban a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokban fog megmutatkozni a következő évtizedekben. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint például 2060-ra a GDP 4,75 százalékával emelkednek majd az állami kiadások a lakosság elöregedése miatt az Európai Unióban.
"A közkiadások kicsúcsosodásának időpontja országonként változik, az államháztartásra nehezedő nyomás pedig már sokkal korábban érezhető lesz. Az eurózónában a korosodással összefüggő közkiadások várhatóan 3,2 százalékponttal fognak bővülni 2035-re, majd két százalékponttal az azt követő 25 év során. Általánosságban a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás nem pusztán a demográfiai trendek közvetlen következménye, hanem nagymértékben függ az egyes nemzeti rendszerek jellegétől, valamint politikai döntésektől is" - emelik ki az Allianz szakértői.
Magyarország a kontinensen belül azon országok közé tartozik, melyekben a következő ötven évben a GDP 4-7 százalékával emelkedhetnek a közkiadások, az Allianz becslése szerint 2060-ra a bruttó magyar össztermék 25,7 százalékát fordítjuk majd egészségügyi- és nyugdíjcélú kiadásokra.
Az olyan országokban, mint Franciaország, Svédország és az Egyesült Államok, az elöregedés valamivel lassabb, de észrevehető arányú. Ázsiában a két leginkább érintett ország Japán és Dél-Korea. Japán máris a legidősebb társadalom a világon, míg Dél-Korea is gyors tempóban öregszik. Kínában a folyamat valamivel később kezdődött, de az ország mindazonáltal egy generáción belül el fog öregedni - hívja fel a figyelmet a tanulmány.
Több pillér nagyobb esély a túlélésre
"A nyugdíjrendszerek fenntarthatóság szerinti összehasonlítása azt mutatja, hogy a különböző pillérekből származó diverzifikált nyugdíjjövedelemmel rendelkezők fiskális szempontból a leginkább fenntarthatók" - állapítják meg az Allianz szakemberei. Ebből a szempontból az Allianz nyugdíj-fenntarthatósági indexét Ausztrália és Svédország vezeti. A fenti megállapítás azonban rossz hír számunkra, hiszen a kormány tavalyi döntése éppen a magánnyugdíjpénztári pillért számolta fel.
A fenntartható nyugdíjrendszerekben megfigyelhetők hasonlóságok: fel tudnak mutatni egy aránylag kedvező demográfiai helyzetet és egy viszonylag alacsony államadósságot, valamint erős tőkefinanszírozott pilléreket, és így kiegyensúlyozott nyugdíjbevételt is. Ez a nyugdíjszerkezet csökkenti az államháztartásra nehezedő terhet. Ez azt is jelenti, hogy az egyének nyugdíjjövedelme különböző forrásokból származik. Így az általános kockázat csökken, mivel az egyes források különböző kockázatoknak vannak kitéve. Ez hasonló a tőkebefektetéseknél alkalmazott diverzifikálás elvéhez - hangsúlyozza a tanulmány.
Az Allianz kimutatása szerint a fenntartható szociális rendszerek és gazdasági növekedés jelentik azt a két fő eszközt, amelyek az elöregedés által az államháztartásra gyakorolt hatásokat ellenőrzés alatt tarthatják. Ha a megfelelő utat időben kijelöljük, az állam megőrizheti meghatározó szerepét, és a figyelem az elöregedő társadalmak kihívásairól átterelődhet az általuk kínált lehetőségekre.
Kezdhetünk spórolni
Hazánk azért is van az átlagosnál rosszabb helyzetben, mert a magas államadósság mellett alacsony a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága, így ha az állam nem tud esetleg elegendő ellátást biztosítani évtizedek múlva, akkor kevesen számíthatnak majd a félretett pénzükre.
Az Aviva egy tavaly bemutatott felmérése szerint például a következő negyven évben átlagosan havi 45 ezer forintot kellene félretennie annak a magyarnak, aki fenn akarja tartani korábbi életszínvonalát nyugdíjasként is. Ugyanebből a felmérésből derült ki, hogy Európában évente összesen 1,9 billió euró a nyugdíjrendszer hiánya. "A lehetséges megoldások: a nyugdíjpénztárak hozamának emelése, az állami nyugdíj emelése, az alacsonyabb életszínvonal elfogadtatása az emberekkel, illetve a nyugdíjkorhatár emelése" - vázolta fel a helyzetet 2010 szeptemberében Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója.
Az egész nyugdíjkérdés arról szól, hogy az embereknek attitűdöt kell váltani, havi jövedelmük 10-20 százalékáról le kell mondaniuk annak érdekében, hogy később ne kelljen nélkülözniük - tette hozzá Zolnay Judit, a cég vezérigazgató-helyettese.
mfor.hu
