283,79 forintot kellett adni egy euróért szerda reggel, ez 0,17 százalékkal volt alacsonyabb a keddi értéknél. Ennél olcsóbb utoljára tavaly szeptember elején volt az európai közös valuta. A dollárral szemben 214,45-ig erősödött a hazai fizetőeszköz, míg a svájci frank 235,83 forintba került. Az intenzív forinterősödés még kedden kezdődött, amíg mi a munka ünnepén szünnapot tartottunk, addig a nemzetközi befektetők 286-ról 284-ig húzták a forintot.
A forint erősödésének fő oka ezúttal nem a nemzetközi hangulatban keresendő, a régiós versenytársak közül a lengyel zloty és a cseh korona is kismértékben gyengült tegnaphoz képest. Ugyanakkor azt érdemes kiemelni, hogy az olasz és spanyol kötvényhozamok intenzíven csökkennek, így egyre távolabb kerülnek a lélektanilag fontos 6 százalékos szinttől. A következő hetek legnagyobb kérdése a nemzetközi piacokon az lesz, hogy ez csak átmeneti javulás-e vagy tartósan javul a hangulat Európa perifériájával kapcsolatban.
Itthon a kormány a múlt héten mutatta be Széll Kálmán Terv 2.0 névre keresztelt csomagját, mely többek között a telefonadót, a pénzügyi tranzakciós adót és a fővárosi dugódíjat tartalmazza. Az igazi hangulatjavulás azonban szerdán jött el, amikor az Európai Bizottság döntött arról, hogy hazánk megkezdheti a hivatalos hiteltárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Közel fél éve mindenki erre a bejelentésre várt, amióta tavaly novemberben hitelt kértünk a szervezettől.
A jelek szerint az sem befolyásolta érdemben a forint teljesítményét, hogy kedd este a tárgyalásokért felelős tárcanélküli miniszter ismét lehűteni igyekezett a kedélyeket a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban. Fellegi Tamás egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott, hogy májusra talán sikerülhet felállítani a tárgyalások menetrendjét, utána azonban a nyári szünet is beleszólhat a dologba, ezért ő valószínűbbnek tartja azt, hogy csak ősszel sikerül megegyezni.
mfor.hu
