Továbbra is kedvező a magyarországi munkanélküliségi ráta alakulása, de a három éve stagnáló gazdasági teljesítmény miatt már oldódik a piac feszessége, és a foglalkoztatás mérséklődése is megkezdődött – erről is beszélt Varga Mihály jegybankelnök a Monetáris Tanács november 18-i kamatdöntő ülését követően. Vagyis az ipar alacsony megrendelésállománya, a visszafogott külső és belső kereslet, valamint az ebből fakadó kapacitáskihasználatlanság bizony folyamatos nyomást gyakorol a munkáltatókra.
Egyvalamit azonban minden elemző, vállalatvezető megerősít: hiába a gyenge gazdasági konjunktúra, a magyarországi cégek legkésőbb a koronavírus-járvány kapcsán megtanulták, hogy foggal-körömmel, az utolsó szalmaszálig ragaszkodjanak a meglévő munkaerejükhöz. Új embereket toborozni ugyanis végső soron jóval költségesebb megoldás.
Vihar előtti csend?
Nézzünk először néhány makrogazdasági mutatót a hazai munkaerőpiaccal kapcsolatban, kifejezetten Varga Mihály megállapításaira reflektálva. A munkanélküliségi mutató szeptemberben enyhén, 4,5 százalékra emelkedett az augusztusi 4,4 százalékról. Az orosz-ukrán háború kitörésekor még 3,7 százalék volt az állástalanok aránya, a mélypontot pedig még a Covid előtt, 2019-ben érte el a ráta, 2,9 százalékkal. Ezekhez a szintekhez képest azért már érezhető, hogy az évek óta csak kóválygó gazdaság a munkanélküliek arányán is rajta hagyta a bélyegét. Ami viszont kétségtelen, hogy az utóbbi bő egy évben meglehetősen stabil teljesítményt láthatunk, nagyon apró mozgásokkal.
Fotó: Depositphotos.com
A foglalkoztatási arány a 15-64 éves korosztályban 75,2 százalék volt szeptemberben. Bár ez a mutató folyamatosan (egy-két döccenővel) emelkedik, a valóság ennél becsapósabb: ezt a százalékos értéket ugyanis leginkább a demográfiai krízis javítja az elmúlt időszakban. Nemrég az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter hívta fel arra a figyelmet, hogy 2022 óta 125 ezerrel csökkent a munkaképes korú emberek száma. Vagyis egy Győr lakosságszámával megegyező létszám tűnt el a munkaerőpiacról, ami magasabb foglalkoztatási arányt eredményez. Erről bővebben itt olvashatnak:
A Varga Mihály jegybankelnök által is jelzett folyamatot inkább a foglalkoztattak létszáma tükrözi vissza. Idén szeptemberben 4 millió 669 ezer ember dolgozott a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon, míg egy évvel korábban ez a szám még 4 millió 691 ezret tett ki. A két évvel ezelőtti, 4 millió 726 ezres értékhez képest pedig még látványosabb a visszaesés.
Ami pedig a munkaerőpiac feszességét illeti: 2025 második negyedévében 2,1 százalék volt az üres álláshelyek aránya. Ez a háború kitörése óta folyamatosan tendál lefelé, 3 százalékról indulva. Ettől függetlenül még mindig munkaerőhiányról (is) beszélnek a szakértők, főleg az ipar és a feldolgozóipar területén. De az is ténykérdés, hogy valóban oldódik a munkaerőpiac feszessége, főleg a 2019-es helyzethez képest.
Egyre szűkösebb a belső tartalék, de a külföldiek behozatala is megnehezült
Dráma tehát nincs, kihívások viszont annál inkább. Nemrég a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség konferenciáján a Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzői vélemények között bontakozott ki egy érdekes számháború: Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár akkor elmondta, hogy szerinte 300 ezer főre tehető a belső, magyarországi munkaerőtartalék.
Ezzel szemben a GFÜ vezető elemzője, Molnár Dániel 400 ezer potenciális hadra fogható munkavállalóról, míg az Oeconomus szenior elemzője, Erdélyi Dóra 400-500 ezer főről beszélt. Talán már a feledés homályába veszett, de Orbán Viktor miniszterelnök 2023 márciusában, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján beszélt arról, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a magyar gazdaságban, amit leginkább belső tartalékból szeretnének biztosítani.
A legnagyobb kérdés, hogy egyáltalán garantálható-e az munkaerőlétszám, amire a magyar gazdaságnak szüksége lesz? Ezt követően pedig rögtön felmerülhet az a felvetés is, hogy mindez megvalósítható-e jórészt belső erőforrásokból? Mivel akárhogy is nézzük, a belső munkaerőtartalék egyre szűkösebb (már csak a demográfiai trendek miatt is), teljesen logikus, hogy külföldi, esetleg nem európai uniós munkavállalókkal pótolják a cégek a hiányt. A korábban említett konferencián az Mfor kérdésére Zöld-Nagy Viktória, az NGM helyettes-államtitkára elmondta, hogy ennek ellenére tavaly megtorpant a harmadik országbeli munkavállalók Magyarországra érkezése.
Jelenleg egy kvótarendszer van érvényben, ami a harmadik országokhoz köthető vendégmunkás- és foglalkoztatási célú engedélyek maximális éves számát határozza meg. Ez idén 35 ezerre csökkent az egy évvel korábbi, 65 ezerhez képest. „Jelenleg 20 ezer kiadott munkavállaláshoz kötött tartózkodási engedélyt látunk a rendszerben” – tette hozzá a helyettes államtitkár. Ezt a 35 ezres kvótát egyébként idén szinte biztosan nem fogja elérni az engedélyek száma. Egyébként tavaly is a kiadott engedélyek alapján a 65 ezres kvóta mindössze 55 százaléka teljesült.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 2024 decemberében 133 111 harmadik országbeli állampolgár dolgozott Magyarországon. Összesen 134 különböző országból érkeztek vendégmunkások. A foglalkoztatottok között legnagyobb számban a vietnámiak (29,2 ezer fő), az ukránok (24,2 ezer fő), a fülöp-szigetekiek (12,3 ezer fő), a kínaiak (8,2 ezer fő) és az indiaiak (7,9 ezer fő) voltak. Ez az öt csoport az összes külföldi foglalkoztatott több mint 61 százalékát képviselte.
A legtöbben az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén helyezkedtek el (több mint 46 ezren), majd a feldolgozóipar és az építőipar következnek (több mint 23 és 12 ezer fővel). Nem meglepő módon a vendégmunkások leginkább a középső, fővárosi régióba érkeztek: több mint 54 ezren Budapesten, további 22 700-an Pest vármegyében kaptak állást. Majd Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom következnek. A legkevesebb, 645 harmadik országbeli állampolgár Baranyában dolgozott.
Tavaly év végén összességében 143 ezernél is több külföldi állampolgár dolgozott Magyarországon. Ez a teljes, magyarországi foglalkoztatotti létszám 3 százaléka. Ugyanis a harmadik országbeli munkavállalókon kívül közel 10 ezren dolgoznak még Magyarországon EGT-országokból, vagyis az Európai Unióból és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból érkezve.
A legtöbben, közel 3900-an Romániából jönnek, majd Szlovákia, Olaszország, Németország és Spanyolország a sorrend. Ebben a tekintetben is Budapest viszi a prímet, viszont a Romániához való közelség miatt eléggé logikus módon utána Békés, Bács-Kiskun és Csongrád vármegye következnek.
Az EGT-ből érkező emberek az európai uniós jog értelmében természetesen szabadon mozoghatnak és kereshetnek munkát Magyarország területén, mindenféle időbeli korlátozás nélkül. Ez a harmadik országokból érkezőkre nem igaz.
Ami mindenkinek elérhető: Grúzia, Örményország, de leginkább a Fülöp-szigetek
A parlament tavaly év végén elfogadott, 450/2024. (XII. 23.) kormányrendelete alapján 2025. január 1-től jelentősen leszűkült azon harmadik országbeli állampolgárok köre, akik jogosultak lehetnek foglalkoztatási célú, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyekre.
Olyannyira, hogy az új rendelet értelmében kizárólag három országból, Grúziából, Örményországból és a Fülöp-szigetekről érkezhetnek munkavállalási céllal EGT-n kívüli országokból Magyarországra. Előbbi kettővel a magyar kormánynak van „visszafogadási megállapodása”, a Fülöp-szigetekkel pedig fennáll egy olyan állami szintű együttműködés, ami lehetővé teszi a filippínó vendégmunkások hazai kölcsönzését.
A változtatások jelentősen beszűkítették a munkaerőpiac lehetőségeit a harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatása terén. „Piac alatt a hazai HR-szolgáltatókat, munkaerő-közvetítőket, kölcsönzőket és az általános, nem kiemelt nemzetgazdasági kategóriába, vagy nem a kormány kiemelt stratégiai partnereinek számító hazai cégeket, foglalkoztatókat értem. A kiemelt beruházásokra ugyanis saját szabályrendszer vonatkozik” – mondta el megkeresésünkre Bogdanovits Péter, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Aarenson Consulting ügyvezetője.
Fotó: Depositphotos.com
Vannak ugyanis kivételek a korábban említett, elsőre tényleg nagyon szigorú, és mindössze három országra korlátozódó szabályok alól. A kormányrendelet megemlíti a Nemzeti Kártyát, amit Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, a Belarusz Köztársaság, Moldova, a Montenegrói Köztársaság, az Oroszországi Föderáció, Szerbia és Ukrajna munkavállalói számára lehet kibocsátani. Emellett létezik az ún. Magyar Kártya is, ami már egy jóval tágabb értelmezést, nagyobb merítési lehetőséget tesz lehetővé. Itt a foglalkoztatottsági munkakör vagy a végzettség a meghatározott.
A harmadik országbeli munkavállalók 2 éves munkavállalási engedélyt kaphatnak, amit egy évvel lehet meghosszabbítani. „Általánosságban elmondható a vendégmunkásokról, hogy inkább évtizedeket, mint éveket szeretnének külföldön dolgozni, mielőtt visszatérnének a saját hazájukba. A munkás tehát a magyarországi munkavállalási engedély megszűnése után gondoskodhat arról, hogy más országban szerezzen új engedélyt” – tette hozzá Bogdanovits Péter.
A nagy kínai beruházók megoldják
A jelenleg hazánkban zajló, leginkább kínai tőkéből megvalósuló nagyberuházások (CATL, BYD, Sunwoda) külföldi munkaerőigényére is kíváncsiak voltunk, azonban ezen a ponton meglehetősen hiányosak az információk. Nemcsak számunkra, hanem a hazai munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek számára is. „Ezek kiemelt beruházásnak minősülnek, amelyekre más jogszabályhely vonatkozik” – mondta el Holub Katalin, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének szervezetirányítási elemzője.
„Ezek a cégek jellemzően maguk intézik a munkaerejüket, vendégmunkások esetén javarészt a saját anyaországukból. Ráadásul nagyon feszesen és eredményorientáltan kezelik a munkaerőt: ha egy pozícióra nincs szükség, azonnal megszüntetik. Ezt a gyorsan változó, hektikus munkaerőigényt piaci alapon, kölcsönzőkön keresztül nagy kihívás biztosítani, hiszen a kölcsönzők kötelezettséget vállalnak arra, hogy két évig folyamatos munkát adnak a vendégmunkásnak” – magyarázta Bogdanovits Péter.
Az idén január 1-jétől életbe lépő kormányrendelet erősen átalakította a piacot. A kormány ugyanis minősített munkaerő-kölcsönzőket jelölt ki különböző kritériumok alapján még 2021-ben. Idén január 1-től viszont már ők sem hozhatnak be a korábban említett három országon kívülről munkásokat. Jelenleg 29 ilyen kijelölt, minősített munkaerő-kölcsönző található meg a kormányrendeletben. A változtatást megelőzően ezek a cégek a speciális engedélyeiknek köszönhetően a magyar kormány által kijelölt országokból könnyebben, gyorsított eljárásban, valamint nagy létszámban tudtak behozni munkavállalókat, például Kazahsztánból, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából, Kolumbiából vagy éppen Venezuelából.
A probléma most pont az, hogy jelenleg nincs olyan piaci alapú HR-szolgáltatás, amely a méregdrága filippínó munkavállalókon kívül más, olcsó és rugalmas munkaerőt (vietnámi, indiai) tudna biztosítani a hazai cégeknek, tudtuk meg iparági forrásainktól.
Ezeknek a nehézségeknek az egyik állatorvosi lova a Wang Mester Eastwin étterem, amely épp a szigorú bevándorlási szabályok miatt volt kénytelen átmenetileg felfüggeszteni egyes tevékenységeit még szeptember közepén. Az ismert kínai séfhez, Vang Csianhoz köthető gasztronómiai vállalkozás ugyanis a január 1-től érvényes szabályok értelmében már nem tud szakképzett szakácsokat felvenni Kínából. Az étterem cserébe bejelentette, hogy kínai főzőtanfolyamot indít, a többi Wang étteremre pedig egyelőre még nem csapott le a „vendégmunkás-szigor”, azok továbbra is zavartalanul működnek.
Mostani cikkünk apropóján két minősített kölcsönző céget is megkerestünk, de a legnagyobb szereplő, a Prohuman Zrt. nem kívánt válaszolni, míg a Get Work Trend Kft. jelezte, hogy most épp felfüggesztették a külföldi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tevékenységüket. Mindenesetre a minősített és a magánszereplők közötti pontos különbségek megértésével a piac is küzd – írta az egyik neve elhallgatását kérő, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég válaszában.
Fotó: Depositphotos.com
Apropó, közvetítés és kölcsönzés: hiába használjuk a két kifejezést sokszor szinonimaként, a kettő között jelentős különbségek vannak. A közvetítő a munkaadó kérésére megkeresi a megfelelő jelölteket, elvégzi a beutazáshoz szükséges papírmunkát, majd beutazás után már a munkaadó alkalmazza a munkavállalót. A kölcsönző ezzel szemben maga veszi fel a munkavállalót, és a hozzá forduló munkaadóknak kikölcsönzi a munkavállalóit.
Ez a két tevékenységi forma azonban nemcsak a közbeszédben és a sajtóban, hanem a politikában, a kormány és a minisztériumok kommunikációjában is gyakran összekeveredik. Valószínűleg részben ezért is történhettek az év eleje óta életbe lépő korlátozások – tette hozzá egyik forrásunk.
A kkv-k a vesztesek
A piac centralizálásának legfőbb vesztesei kétségkívül a magyarországi kis- és középvállalkozások. A nagyberuházók ugyanis meg fogják tudni oldani a munkaerő kérdését, akár saját hatáskörben, akár a speciális kormányzati engedélyeknek köszönhetően. Azzal, hogy háromra csökkent azon országok száma, ahonnan „szabadon” behozható EGT-n kívüli munkavállaló, eleve nagyon leszűkültek a lehetőségek a kisebb cégek számára. „Grúzia és Örményország is nagyon alacsony lélekszámú, 3-3,5 milliós ország, ennek megfelelően szerény munkaerőpiaccal. Valós lehetőséget jelenleg egyedül a több mint 110 millió lakosú Fülöp-szigetek jelenthet” – tette hozzá Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting részéről.
„Ez a korlátozás rettentően rossz helyzetbe hozta a kis- és középvállalkozásokat, akiknek szükségük lenne szakképzett munkavállalókra. Magyarországról legnagyobb számban nem a szakképzetlen munkavállalók hiányoznak (bár már azok is), hanem a szakképzettek – tette hozzá a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó forrásunk.
Itt a legfőbb problémát az jelenti, hogy a kis cégek nem tudnak szerződtetni olyan szakembereket, akiknek a fizetése nem éri el az EU Kék Kártyával vagy a Magyar Kártyával behozható munkavállalókra vonatkozó minimum bruttó munkabért.
Ez az EU Kék Kártya esetén jövőre 1 001 048 forint lesz, a Magyar Kártyánál pedig az egyes FEOR-kódokhoz kapcsolódó előző évi átlag bruttó bér minimum 80 százaléka. „Sok kkv valószínűleg kénytelenek lesz bezárni vagy már be is zárt, mert nem talál magyar munkavállalót, a külföldiek behozatalára pedig nagyon leszűkült a lehetőség.”
Fotó: Depositphotos.com
Több forrás is megerősítette, hogy alapvetően megváltozott a hazai, és egyben a nyugati emberek munkavállalói attitűdje. Egyre nehezebb fizikai munkásokat találni, vagy ha mégis, akkor az adott cég lehetőségeihez képest csak irreálisan magas bérigénnyel lennének hajlandóak dolgozni. A harmadik országbeli munkavállaló valahol megoldás lehetne, azonban a beutazás előtt az illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztályától munkaerő közvetítést kell kérni. A szabályok szerint ugyanis külföldi munkavállaló kölcsönzése csak akkor lehetséges, ha az adott pozícióra nem található megfelelő magyar munkaerő.
Ha a kölcsönző cég nem, de a foglalkoztatási osztály talál szerinte megfelelő magyar munkavállalót, akkor őt kötelező lenne felvenni, és ezért a külföldi munkavállaló kérelmét elutasítják. Ez esetben a munkaadó két szék között könnyen a földre eshet. „Sajnos az egész szabályozás nem működik jól, nem vették figyelembe a jogalkotók a valóságos helyzeteket” – tette hozzá a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő munkaerő-közvetítő cég.
Mi lesz a bérekkel?
Sokszor felmerül az a kérdés, hogy a Magyarországra érkező, harmadik országbeli munkavállalók fizetése lehúzza-e az adott cég általános bérszínvonalát. Holub Katalin, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének szervezetirányítási elemzője erre először félig tréfásan úgy reagált, hogy „ennél lejjebb?”, majd komolyra fordítva a szót megjegyezte, hogy a velük kapcsolatban álló tagszervezetek határozottan azt jelezték vissza, hogy a harmadik országbeli emberek munkába állítása nincs negatív hatással az aktuális bérszínvonalra.
„Ez amiatt is valószínűsíthető, mert többnyire termelőüzemekről, gépsor melletti betanított munkáról beszélünk, ahol eleve a minimálbér, vagy annál nem sokkal nagyobb összegű keresetek érvényesek. A jogszabályokat pedig ezek a cégek – mind a kölcsönbeadók, mind a kölcsönvevők – biztosan betartják” – tette hozzá Holub Katalin.
Ezt Bogdanovits Péter is megerősítette, hozzátéve, hogy a vendégmunkás foglalkoztatása alapvetően drágább, mint a magyar munkásé. Ezt sok kkv nem engedheti meg magának, pláne, mióta így beszűkültek, és leginkább a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokra korlátozódtak a lehetőségeik. „Csak mire megérkezik a filippínó munkás, az átlagosan 1,2-1,5 millió forint fejenként” – magyarázta.
Majd hozzátette, hogy az egész konstrukciót feszíti az is, hogy a magyar bérek alacsonyak az Európai Unió béreihez képest, amit a munkások is tudnak. „Tehát a munkások célja az – remélhetően a 2 év határozott idejű itt tartózkodásuk lejártával, és nem előbb –, hogy valamelyik magasabb jövedelmű országba menjenek tovább” – fogalmazott az Aarenson Consulting ügyvezetője.
Konklúzióként elmondhatjuk, hogy bár még kedvezőek a munkaerőpiaci adatok, de már látszódnak a repedések a rendszeren. „A munkaerő-kölcsönzés a munkaerőpiac lakmusza: ebben az iparágban vehető észre először a visszaesés, de a felívelés is. 2023-ban és 2024-ben is biztosan csökkent a kölcsönzésben foglalkoztatottak száma. Ez a tendencia idén megállt, de újabb emelkedést nem látunk” – fogalmazott Holub Katalin.
2022-ben még a Covid után felpattanó gazdaság hatására nőtt a cégek munkaerőigénye, amit már akkor is csak harmadik országbeli munkavállalókkal lehetett érdemben kiszolgálni. A belső munkaerőpiaci tartalék szűkössége komoly kérdéseket vethet majd fel, főleg, ha jövőre már talán valamiféle konjunktúra is elindul Európában és Magyarországon. Nem lennénk túlzottan meglepve, hogyha akár a jelenlegi vendégmunkás-szabályok is változnának.
