Az unió is támogatja a reformokat
A rokkantak rehabilitálása a cél
A szakállamtitkár szerint jövőre a rokkantnyugdíj rendszerben semmiféle átalakulás nem történik, ekkor dolgozzák ugyanis majd ki a törvényt. Középtávon viszont itt is lesznek változások: a jövőben a megmaradt munkaképességet vizsgálják majd, és ehhez új orvosszakértői minősítési rendszert fognak kidolgozni. (Idén januárban a korhatár alatti rokkantak száma 454 ezer volt, a nyugdíjas korúaknak pedig egyharmada szintén ebbe a kategóriába tartozik.)
A jövőben nem az elvesztett, sokkal inkább a megmaradt és fejleszthető képességekre, a rehabilitálhatóságra koncentrálnak majd. Az új rendszer nem a havi járadék felvételére, hanem inkább munkavállalásra ösztönöz.
A rehabilitációban részt vevők kötelesek lesznek akár képzésre is járni, és erre ösztönző rehabilitációs járadékot folyósítanának számára. Első körben maximum ötvenezer ilyen típusú kedvezményezettel számolnak. (A következő uniós költségvetési időszakban mintegy 60 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás jut a rehabilitációt biztosító rendszer kiépítésére.)
A jelenlegi minisztériumi tervek szerint 2009-től a férfiak nyugdíjazási alsó korhatára 60 év marad. A nők alsó korhatára a jelenlegi szabályozásnak megfelelően 59 év lenne 2012-ig (jelenleg ez 58,5 év). Ezután viszont utóbbi is 60 év lesz, így ekkortól megvalósul a nemek szerint egységes, két év rugalmas korai nyugdíjazást biztosító szabályozás.
A CEMI-javaslat kissé szigorúbb: eszerint 2009-ben 64-re, 2011-ben pedig már 65 évre növekednék a férfiak korhatárát, a nőkén pedig - a 2009-es 62 év elérését követően - két évente egyet emelnének, hogy 2015-re ők is elérjék a 65 évet.
Körte Ildikó
