Közös képviselő legyen a talpán, aki naprakészen tudja követni a társasházi törvény (TT) folyamatos módosításait, melyek egymással sokszor homlokegyenest ellentétben állnak. Nem is olyan régen – a szakma nagy örömére – a törvény az ügyészség alá rendelte a társasházakat, majd alig fél év múlva ki is vette alóluk – információink szerint többek között azért, mert a joghatóság nehezen bírta volna kapacitással a rengetegi társasházi "tyúkpert". Így viszont a sokmillió állampolgár lakóhelyeként szolgáló társasházak felügyelete ismét csak a levegőben lóg.
Rengeteg a szabálytalanság
Gyakorló közös képviselők (és lakók) elmondása szerint a társasházak élete sok esetben elképesztő szabálytalanságokkal működik, melyek jó része nem tudatot, hanem információ vagy tudáshiány miatt áll fenn – így viszont a törvényben tájékozottabb lakók, vagy lakó-csoportok jó eséllyel tudják akár éveken át is blokkolni a kényes döntéseket, vagy akár az egész társasház működését. Különösen igaz ez akkor, ha az egyik tulajdonostárs végzi a közös képviseletet, és ő sincs teljesen tisztában a törvényességi háttérrel.
Csodát informátoraink szerint a közös képviselettel üzletszerűen foglalkozó cégektől sem mindig lehet várni, tisztelet a kivételnek. Előfordul, hogy a külső közös képviselő cég a számlák szétküldésén kívül más szolgáltatást nem igazán nyújt, a beszámolók hiányosak, vagy nehezen értelmezhetőek – olykor pedig számszakilag is tévesek. Egy budai társasházban például a közgyűlés elé olyan – könyvvizsgáló által is hitelesített – éves beszámolót terjesztettek, ahol a társasház tartozása és követelései között többmilliós eltérés volt. Ez pedig lehetetlen, hiszen a társasház pontosan annyi pénzt követelhet csak a lakóktól, amennyit elköltött, illetve amennyiről határozatot hoztak.
Nagyon sokan buknak el a közgyűlések hibás összehívásán, a meghívók postai kézbesítésének elmaradásán, vagy éppen a jegyzőkönyv nem időben történő kiküldésén – muníciót adva azoknak, akik nem sajnálják idejüket a bíróságra – ott pedig mindenféle közgyűlési döntést ezeknek a hibáknak az ismeretében szinte biztos sikerrel lehet támadni.
Mit ér a gyors jelzálogosítás?
A gazdasági helyzet romlásával egyre tömegesebbé váló probléma a közös költség fizetésének részleges vagy teljes elmaradása, mivel a háztartások a legkönnyebb szívvel ezt a tételt húzzák ki az elköltendő forintok listájáról. Egy, közel egy évtizede a szakmában lévő közös képviselő lapunknak azt mondta: jó, hogy a törvény gyorsabb reagálást tesz lehetővé a problémára, a baj azonban az, hogy a közös költséget nem fizető lakóknak is több csoportja van, így nem biztos, hogy rögtön a jelzálogbejegyzéssel érdemes kezdeni.
Tapasztalata szerint léteznek a szórakozottak, akik nemes egyszerűséggel nem veszik tudomásul ennek a díjnak a létezését – őket az esetek többségében szép szóval, udvarias beszélgetéssel fizetésre lehet bírni. Egy másik csoportot alkotnak azok, akik ideiglenesen pénzzavarba kerültek – velük is sokkal hatékonyabb a részletfizetésről szóló megállapodás, mint a bírósággal és jelzáloggal fenyegetőzés, hiszen ahogy fentebb is szó volt róla, nagyon sok társasház működésében lehet vitatható elemeket találni – nem egyszer fordult elő, hogy a bíróságon végül több milliós közös költség tartozások váltak semmivé a rossz, vagy hiányos társasházi dokumentáció miatt.
A harmadik halmazba tartoznak a "passzióból" nem fizetők: a jelzálog bejegyzése talán az ő esetükben lehet a leghatékonyabb, ám forrásunk figyelmeztet: attól, hogy telerakják jelzáloggal az adott ingatlant, még egyetlen fillér sem fog befolyni a társasház számlájára – így itt is érdemes első körben inkább a finomabb módszerekkel próbálkozni. Az érintett tulajdonosnak a jelzálog maximum akkor jelent majd problémát, ha el akarja adni az ingatlant – ekkor viszont a vételárból ki tudja egyenlíteni a tartozást is, addig pedig nyugodtan folytatható tovább a nemfizetés. Az esetleges végrehajtási eljárás alól ma már számos trükkel ki lehet bújni.
Más az elmélet és a gyakorlat
Egy fővárosi, problémás társasházakban tapasztalatot szerzett társasházkezelő cég munkatársa kérdésünkre szintén a békés megoldást javasolta, bár "vannak olyanok, akikkel sajnos tényleg csak felszólító levelek formájában lehet kommunikálni, vagy még abban a formában sem". Tapasztalata szerint sajnos nagyon sok esetben a közös képviselői pozíciót (vagy megbízást) az érintettek csak gyors és könnyű pénzszerzésre használják, a lehető legminimálisabb energia és munka befektetése mellett.
Mindez persze nem is rossz üzlet, egy 40-50 lakásos társasházból már havi 100.000 forint körüli összeg is bejöhet, és szerencsés esetben nem kell sok gonddal szembenézni – ezzel kapcsolatban a társasházkezelő arra hívta fel a figyelmet: a közös képviselő kiválasztásánál mindenképpen érdemes több jelöltet meghallgatni, és nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást választani. Tudni kell, hogy a jobb közös képviselők válogatnak: szétesett belső életű, súlyos adósságokkal küzdő, széthúzó társasházat nem is minden esetben vállalnak el. Az olcsó ajánlatok mögött néha pedig csak annyi a megfontolás, hogy néhány havi pénzt megpróbálnak még kivenni a házból a közös képviseletre jelentkezők, majd lemondanak és továbbállnak.
Valamennyi forrásunk egybehangzóan állította: a törvény szövegét betűről betűre alkalmazva a közös képviselő gyakorlatilag bukásra van ítélve, érteni kell a kommunikációhoz, a különféle emberek kezeléséhez is. Véleményük szerint a szakmában elég sok a "kókler" – előfordult olyan is, hogy az egyik közös képviselő egy rosszul kiszámolt tartozás alapján kiplakátozta a házban a nem fizetők listáját –a bíróságon pedig kiderült, az elszámolás rossz, az érintett lakók pedig nem is tartoztak semmivel, az agilis közös képviselőnek pedig súlyos kártérítési perrel kellett szembenéznie. Mindezek miatt is fontos lenne, hogy a társasházaknak újra ügyészségi felügyelete legyen. Addig is a magas közös költségektől irtózó lakásvásárlók jobban teszik, ha a filléres közös költségű ingatlanok közül próbálnak válogatni.
mfor.hu
