Közös vállalatot hoztak létre a világ legnagyobb olajipari konszernjei, az amerikai Exxon-Mobil, a Chevron és a Conoco-Philips, valamint az angol-holland Dutch Shell annak érdekében, hogy a jövőben meg lehessen előzni a Mexikói-öbölben történt olajszennyeződéshez hasonló katasztrófákat.
Gyors megoldás a bajra
A közös cég egymilliárd dollárból olyan biztonsági rendszert fejleszt ki, amely felfogja és a felszínen tartózkodó hajók tározóiba vezeti a fúrótornyok esetleges balesetei miatt a tengerbe kerülő olajat. A tervek szerint a rendszer naponta több mint 100 ezer hordó olaj begyűjtésére lesz képes és háromezer méter mélységig be lehet vetni. Összehasonlításul: a Mexikói-öbölben ennél kevesebb, napi mintegy 60 ezer hordó olaj került a vízbe 1500 méter mélyen.
A rendszer másik nagy előnye a gyorsaság - a jelenlegi elképzelések szerint ugyanis már a baleset után 24 órával alkalmazni tudják. Ez hatalmas előrelépés ahhoz képest, hogy a BP - amely nem tagja az új szövetségnek - több hónapig próbálkozott az olajszivárgás elállításával, július közepéig sikertelenül.
Lobbi a fúrásokért
A mostani összefogás további célja természetesen, hogy kiengesztelje a katasztrófa környezetpusztító hatása láttán igen ellenségessé vált közhangulatot. "A politikának és a nyilvánosságnak bíznia kell bennünk ahhoz, hogy ismét végezhessük a munkánkat” - mondta a New York Times-nak Rex Tillerson.
Az Exxon igazgatóságának elnöke ezzel minden bizonnyal arra célzott, hogy a katasztrófa miatt az Egyesült Államok időlegesen leállíttatta a mélytengeri fúrásokat a Mexikói-öbölben. Az olajipari cégek ennek mihamarabbi feloldását remélik - összefogásuk tehát a lobbitevékenység része.
Mint ismert, a Deepwater Horizon nevű olajfúró torony április 22-én süllyedt el - a tornyot a svájci Transocean nevű cég üzemeltette, a fúráshoz fűződő jogokkal azonban a BP rendelkezik. Azóta több száz millió liter nyersolaj jutott a Mexikói-öbölbe, ami az Egyesült Államok történetének legnagyobb környezeti katasztrófáját okozta. Az olajfolt július elején elérte Texas partjait is, azaz már minden, az öbölben partszakasszal rendelkező amerikai tagállam saját bőrén érzi a katasztrófa környezetpusztító hatását.
Az olajömlést végül július közepén állították el (bár szivárgásokról azóta is érkeznek hírek - a szerk.), egy úgynevezett olajfogó sapka segítségével. A végleges megoldást a katasztrófa helyszínén végzendő, július végére-augusztus elejére tervezett tehermentesítő fúrásoktól reméli a BP. Ezek segítségével gyakorlatilag elapasztják a problémás olajforrást, amelyet a biztonság kedvéért felülről iszappal szigetelnek majd le.
70 milliárdos költség
A BP legutóbbi közlése szerint eddig mintegy 4 milliárd dollárt költött a katasztrófa elhárítására: ebben a szivárgás megállítására indított műveletek, az olajfolt terjedése elleni védekezés és a szennyezés felszámolásának költségei, valamint az érintett amerikai szövetségi államoknak nyújtott anyagi segítség és a kártérítésre fordított összegek vannak benne.
A végső számla azonban jóval nagyobb lesz ennél: a katasztrófa elhárításának teljes költsége elérheti a 70 milliárd dollárt.
W. B.
Menedzsment Fórum
