Kétéves csúcson zárt pénteken a legtöbb befektető által követett 500 amerikai vállalat részvényértékének változását "reprezentáló" S&P 500. Bár a héten az európai szuverén adósságok miatti aggodalmak és a pénteki agresszív ír leminősítés (Lásd: Újabb agresszív ír leminősítés, sorra rontják az euróövezeti minősítéseket) következményében heti veszteséggel zárt a frankfurti DAX, a német index is kétéves csúcsa közelében mozog. Egészen pontosan pénteki záróértéke 50 pontra van a hét első napján beállított zárócsúcstól.
Ezeknek a tényeknek a tükrében különösen elkeserítő a magyar piac szenvedése, hiszen a BUX harmadik hete mozog a tavaly év végi, 21 227 pontos záró értéke közelében, miközben a lengyel WIG20 18,4, a prágai PX50 17 százalékos éves növekedést tud felmutatni.
A vállalati különadók, a halálra ítélt magánnyugdíjpénztárak keresletcsökkentő és potenciális kínálatnövelő hatása, és persze mindenekelőtt a gazdasági növekedés beindításáért hozott, a megszokottnál kockázatosabb és konfrontatívabb kormányzati intézkedések eltántorították a befektetőket a magyar piactól.
Csalódott telekomosok, horvát nemzeti összefogás
A héten alapvetően két fontosabb magyar vállalati hír látott napvilágot. A Magyar Telekom bejelentette, hogy 50 forintos osztalékot javasol kifizetni a 2010. évi nyereségéből az előző évi 74 forint után. A piac ennél magasabbat várt, ezért a papír árfolyama a hírre több mint egyéves minimumára, 525 forintra esett vissza.
A Mol a múlt héten tett ajánlatot a horvát INA közkézen lévő, mintegy 8 százaléknyi törzsrészvényének megvásárlására 2.800 horvát kuna részvényenkénti áron. Az ár több mint 60 százalék prémiumot jelentett az INA részvényeknek az ajánlat bejelentését megelőző záróárához képest. A több napra felfüggesztett INA kereskedése kedden újraindult és az árfolyama rekord magas forgalomban 2.830 kunáig drágult. A Mol szerint manipulatív és spekulációs célokat szolgál a papírok drágulása. A horvát nyugdíjalapok egyesülete csütörtökön elismerte, hogy tagjaik vásárolták fel részben a horvát olajcég részvényeit, közlésük szerint a jó befektetési lehetőség miatt. Horvát elemzők azonban úgy vélik, ezzel akarják megakadályozni, hogy a jelenleg 47,2 százalékos tulajdonnal rendelkező Mol súlya meghaladja az 50 százalékot a társaságban.
A pesti tőzsdén a héten egyébként valamennyi vezető részvény árfolyama alacsony forgalomban csökkent. Az OTP árfolyama 0,04, a Mol 0,76, a Telekom 3,17, míg a Richter 3,13 százalékkal értékelődött le.
Szerencsére, az elkedvtelenedés csak a magyar részvénypiacra üti rá a bélyegét, az állampapírpiacon a három héttel ezelőtti váratlan MNB kamatemelés és a Moody's leminősítése utáni jelentős hozamemelkedések az elmúlt hetekben konszolidálódtak és a héten magas kereslet és érzékelhető hozamcsökkenés jellemezte mind a diszkontkincstárjegyek, mind az állampapírok piacát. Igaz, a rövid papírok még mindig 19 bázisponttal magasabb hozam mellett forognak, mint az MNB 5,5 százalékos alapkamata, így a piac, ha nem is az MNB következő, hétfői kamatdöntő ülésén, de három hónapon belül kamatemelést áraz (Lásd: Újabb kamatemelést tesznek a karácsonyfa alá Simorék?).
mfor.hu
