A kockázati étvágy válsághelyzetekben szokásos eltűnése a pénzügyi piacokról mindig fokozottan érinti az eleve sebezhető, gazdaságilag kiszolgáltatott, a külső finanszírozástól erősen függő, sérülékeny devizával rendelkező országokat, most sincs ez másként. Ukrajna esetében a fenti tényezőkhöz párosuló politikai instabilitást jelenleg olyan hozamszintekkel számszerűsíti az ukrán államkötvények piaca, amelyek már az államcsőd lehetőségét árazzák - olvasható a Concorde elemzésében.
Bőven 20% felett jár a dolláros államkötvények hozama
Az ötéves ukrán állampapírok 20% feletti hozamszintje különösen azért ijesztő, mert nem hrivnyában, hanem amerikai dollárban denominált kötvényekről van szó, azaz a befektetők itt a hrivnya árfolyamkockázatát nem futják, így az ebben a hozamban meglévő prémiumot lényegében a fizetésképtelenség beárazásának, illetve a likviditási diszkontnak kell betudnunk.
Abban persze nem lenne semmi meglepő, hogy ezekben a nehéz napokban kiszárad a likviditás az ilyen - a fejlett piaci befektetők szemszögéből nézve - egzotikus kibocsátók papírjaiból, de jelen esetben valószínűleg túlzott optimizmust jelentene, ha pusztán erre fognánk az elmúlt hónap ugrásszerű hozamemelkedését.
Brummogás hallatszik a fák mögül
Az elmúlt évtizedben lábra állt orosz birodalom nem titkoltan, és nem túlzottan finom eszközökkel folyamatosan fokozza az egykori birtokára gyakorolt nyomást. Az ukrán belpolitika törésvonalait alig leplezetten az orosz előrenyomulás és a nyugatról támogatott geopolitikai pufferszerep képviselői jelölik ki. A küzdelemben az utóbbi években rendre az orosz fél nyeri a csatákat, a nyugati orientáció összesen két pilléren nyugodott, ami a hatalmi tényezőket illeti.
Az egyik a nagyon erős jogosítványokkal rendelkező, a nyugati orientáció mellett a végsőkig elkötelezett államfő, Viktor Juscsenko. A másik az a narancsos forradalomban született, de azóta meggyengült koalíció, amely Juscsenko erői, és az - orosz mintára - oligarchisztikusan szerveződő ukrán gazdasági elit egy részét politikailag megformáló Julia Tyimosenko vezette erők között kialakult.
Ez a második pillér éppen mostanában enyészik el, az egykori narancsos koalíció gyakorlatilag már a múlté. Nagyon nehéz elképzelni, hogy ebben nem játszik meghatározó szerepet az ebben leginkább érdekelt fél. Oroszország, mely természetesen rendkívül rossz szemmel nézte Ukrajnának az augusztusi grúziai háborúba való aktív, a fegyverszállítástól a demonstratív gesztusokig terjedő beavatkozását, nyilván tud mit ajánlani ukrán elitcsoportoknak, cserébe azért, hogy megkönnyítsék befolyásának erősítését. Sok mindent megérhet nekik az is, ha csak a bizonytalanság fokozásával elrettentik a nyugati országokat attól, hogy túlságosan konkrét ígéreteket tegyenek Ukrajna esetleges NATO integrációjával kapcsolatban.
A politikai válság szinte minden nap új fordulatot hoz
A kormánykoalíció legutóbbi, szeptemberi felbomlása után Juscsenko a parlament feloszlatása, és az előre hozott választások kiírása mellett határozott, nem tudván elfogadni, hogy az új kormány a Tyimosenko pálfordulásával előállt feltételek között álljon fel.
Erre Tyimosenko egy helyi bíróságon megtámadta az elnöknek a választások kiírására vonatkozó rendeletét, sikerrel is járt, mire Juscsenko egészen egyszerűen átszervezte az érintett bíróságokat úgy, hogy azok ne tudják meggátolni szándékában. Jogállami működésnek tehát már nyoma sincs, minden fronton teljes erővel zajlik a küzdelem.
A pénzügyi intézményrendszer már a válságkezelés állapotában van - bár ebben mostanában nincs semmi különös
Az ukrán jegybank tegnap azt kezdeményezte, hogy vezessenek be hat hónapos moratóriumot a betétek lejárat előtti megszüntetésére, ezzel párhuzamosan megháromszorozták a betétgaranciát, amely így eléri a 38.000 dollárt.
A jegybank a mostanában az egész világon szokásos rendkívüli hitelekkel segíti a bankokat, a legnagyobb segítséget annak a Prominvestbank-nak kellett nyújtani, amelyet elkezdtek megrohanni betétesek, a bank vezetői szerint "ellenséges vállalati támadásoknak" tekinthető hisztériakampány miatt. Mai hír, hogy a jegybank el akarja adni a szóban forgó, állami tulajdonban lévő Prominvestbank 80%-át, a potenciális vevők között orosz pénzintézet is van.
Felgyorsulhatnak az események
A párhuzamosan zajló politikai és pénzügyi krízis könnyen egymást erősítő hullámokat kelthet. A pénzügyi kiszolgáltatottság mind a nyugati hatalmakat, mind Oroszországot arra sarkallhatja, hogy a másikat megelőzve nyújtson segítséget Ukrajnának, ha valóban rászorulna. Nagy kérdés, hogy egyáltalán eljutnak-e idáig az események, annyi azonban biztos, hogy Ukrajna közelsége, mérete miatt érdemes figyelni a folyamatokat.
Ötéves, dolláros ukrán állampapír hozamának alakulása
Forrás: Concorde